Öt humán vizsgálatban tesztelt hatóanyagból mindössze egyetlenegy éri meg a piacra jutást.
A gyógyszergyártás és a biotechnológia vezet a nettó árbevétel arányához képest a kutatás-fejlesztési kiadásaival, megelőzi például az IT-szektort és a gépjármű iparágat is – derül ki egy 2010-es nemzetközi felmérés szerint, amelyben a világ 1400 legnagyobb vállalatának adatait elemezték. Minderre dr. Leitner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke hívta fel a figyelmet egy sajtóbeszélgetésen, ahol arról folyt a diskurzus, vajon drága-e a gyógyszer hazánkban vagy sem. Miután a gyógyszeripari innovációt egyre kevésbé akarják a kormányok megfizetni, ezért új társadalmi szerződésre van szükség a gyógyszergyártók és kormányok között, tette hozzá.
Számadatokkal igyekezett eloszlatni azt a tévhitet, miszerint bombabiztos üzlet és extraprofitot habzsol be a gyógyszeripar: a money.cnn.com-on megjelent nemzetközi elemzés szerint a világ 500 legnagyobb vállalata között mindössze 10 gyógyszeripari cég van, és a legnagyobb gyógyszercég is csak 103. ezen a listán.
A gyógyszerfejlesztési kiadások harminc év alatt megsokszorozódtak. A Forbes portálján is közölt adatok szerint 1997 és 2011 között a GlaxoSmithKline például 10 új terméket hozott forgalomba, s közel 82 millió dollárt fordított kutatás-fejlesztésre, míg a Sanofi 8 termékkel jelent meg, amelyek előállítására 63,3 millió dollárt költött. A Pfizer Inc. 14 termékére 108,2 millió dollárt fordított az adott időszakban.
Mint Leitner György bemutatta, egy hatóanyag molekula fejlesztése 8-12 évig tart, költsége kb. 4 és 11 millió dollárra tehető. Tízezer szintetizált molekulából, illetve 5 humán vizsgálatban tesztelt hatóanyagból mindössze egyetlenegy éri meg a piacra jutást. Három piacra bevezetett molekulából pedig csupán egy válik jó eséllyel nyereségessé. Ezek tükrében tehát inkább jellemző, hogy korlátozott az esély a sikerre, és jelentős kudarcokkal kell szembesülniük a gyártóknak, fogalmazott az IGYE elnöke.
Az egészségnyereséget ugyanakkor nem vizsgálják hazánkban, pedig szükség lenne rá, mert külföldi példák igazolják az innováció fontosságát. Németországban 2001-2007 között 1,4 évvel nőtt a születéskor várható élettartam, a növekmény egyharmad része (0,45 év) a régi gyógyszeres terápiák újjal történő helyettesítésének köszönhető. Kanadai adatok alapján, az elmúlt 30 évben bevezetett új készítményeknek köszönhetően 51 százalékkal csökkent a halálozási kockázat a túlélési számítások szerint.
A gyógyszerek termelői ára hosszú évek óta nem emelkedett. Jelenleg 4000 gyógyszer van az OEP-nél nulla százaléknál magasabb támogatotti körben. Az innovatív gyártók által ismertetett táblázat szerint a betegek által fizetendő térítési díjat tekintve a gyógyszerek 40,74 százalékáért (1595) kevesebbet kell fizetni, mint egy BKV-jegyért. Ez azt jelenti, hogy még a háromszáz forintos dobozdíjat sem kell kifizetniük egyes szerekért a betegeknek. Egy doboz cigaretta árát kell otthagyni a patikákban a támogatott gyógyszerek 62,5 százalékánál.
A gyártók reklámtevékenységre, a gyógyszerek bevezetésére korábban költségvetésükből húsz százalékot fordítottak, ám ez az arány drasztikusan elkezdett csökkeni, és ma már jóval alatta van. Az orvoslátogatói létszám harmadára, negyedére csökkent az elmúlt három-négy évben, mondhatni, minden nyolcadik orvoslátogatót elküldtek. A túlélés az OTC (nem receptköteles) termékekre fókuszálnak egyre inkább, mindenképpen mindenképpen szükségük van a diverzifikációra.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!