„Etetni kell a birkát, ha nyírni akarjuk" – idézte a debreceni polgármester Mária Teréziát.
Az udvarias körmondatokat nemigen kedvelő Kósa Lajos ezt azzal a mai bejelentéssel kapcsolatban mondta, miszerint a Richter Rt. jelentős kormányzati segítséggel biotechnológiai gyárat épít a hajdúsági fővárosban. Ez egyébként akár azt is jelentheti, hogy Debrecen kezd a hazai gyógyszergyártás és innováció egyik elméleti és gyakorlati központjává válni, hiszen a városban működik a Teva Biogálja is, miközben összefogva az egyetemmel Magyarországon kizárólag itt zajlik gyógyszervegyészeti szakképzés. Ez utóbbi ráadásul két nyelven, angolul és magyarul történik.
A debreceni városvezetés fejlesztéspolitikájának lényege – derült ki -, a magas hozzáadott értékű termékeket előállító gyártók településükhöz vonzása. Kósa szerint ez jelentheti a jövőt, aminek érdekében a hazai adózási szabályoktól eltérő megoldásokat is alkalmaznak. A kevesebb kézzelfogható anyagot, ám annál több szellemi muníciót felhasználó, magas hozzáadott értéket produkáló gyártók többféle tételt – például a licenc díjat - pluszban levonhatnak befizetendő iparűzési adójukból. Bár ez az ügy jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van, a polgármester nem hagyott kétséget afelől, hogy az őszi parlamenti ülésen javasolni fogja az adószabályok ilyetén módosítását. Ami pedig a birtkát és a nyírást illeti: a Richterben tulajdonrésszel bír a magyar állam is, amelynek az osztalék bezsebelésén túl, elemi érdeke és kötelessége a gyár fejlődésének segítése.
Ez nem is marad el, bár Bajnai Gordon a szabályokra és a kialakult korábbi gyakorlatra hivatkozva a kormányzati támogatás pontos összegét nem árulta el, mondván, ez a szerződés aláírását követő 60 nap múlva válik publikussá. A gazdasági miniszter annyit azért elmondott, hogy a szokásoknak megfelelően a támogatás készpénz, illetve adókönnyítés formájában történik.
Ami a beruházás szakmai részét illeti, a biotechnológiai üzletágba való beszállással a 107 éves Richter működése következő évszázadának kíván megágyazni. Úgy tűnik ugyanis, hogy az éles harcokkal tarkított nemzetközi gyógyszerpiacon ez a hosszú távú talpon maradás egyik legígéretesebb eszköze. Az Egyesült Államok piacán 2006-ban például a biotechnológiai termékek forgalma 60 milliárd dollár volt, amely éves szinten 17 százalékos növekedést jelent.
A Richter évek óta készül a biotech piacon való megjelenésre. Ezt a lépést szolgálta 2005-ben az 500 milliós beruházással elkészült biotech labor, illetve két év múlva egy német – Helm – biotech cég 70 százalékának kivásárlása. Mint Bogsch Eriktől megtudtuk, a Debrecenben felépülő egység – szemben a németországival, ahol a biotechnológia bakteriális ágára specializálódott rekombináns fehérjéket állítanak elő – terápiás fehérjéket készít majd rovar vagy emlős sejtek felhasználásával. A tervek szerint közel 110 embert foglalkoztató üzem várhatóan 2012-ben kezdi meg működését. Az első években, mint azt a cég vezérigazgatója elmondta, klinika vizsgálatokhoz szükséges mintákat gyártanak, termelőként a piacon 2014-ben kívánnak megjelenni.
A beruházás közel 15 milliárd forintba kerül. Segítségével talán elérhető, hogy az a fiatal tudós, akinek van egy molekulája, s 15 ajánlata itthon maradjon.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!