Gyógyszerkutatás: el kell kerülni hazánkat?

A napokban megjelent sajtóhírek pozitívan értékelik Rogán Antal képviselő múlt héten beterjesztett törvénymódosító javaslatát, melynek lényege szerint a gyógyszeripar a tavalyi K+F kiadások 50%-át érvényesítheti az iparági különadóiból az idei évben.

Sajnos az eddig megjelent hírek szerint az értelmezésbe hiba csúszott, amely ezt a tényt, mint pozitív újdonságot jeleníti meg. Ezzel szemben egy már meglévő jogszabály (2006. évi XCVIII. törvény 36.§ (7) bekezdése) – a gyógyszeripar kutatás-fejlesztési húzóágazati voltánál fogva – lehetővé teszi, hogy a cégek meghatározó mértékű kutatás-fejlesztési beruházásaik (ennek mértéke el kell, hogy érje a cég termékeire vonatkozó OEP támogatás 20%-át) után különadóiból 100%-os leírhatóságot élvezzenek  - áll a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. közleményében.

Ez nem azt jelenti, hogy a cég nem fizet külön adót, csak ugyanazt a pénzt befekteti itthon, hazai tudósok, orvosok és kutatók munkájának finanszírozására, vizsgálatok költségének fedezésére. Így a pénz a hazai egészségügybe kerül, és a vállalat emellett a normál, egyéb adóit természetesen megfizeti.

Ezzel szemben jelentős visszalépést jelent, egy már lezárt üzleti év, és egy lezárt kutatás-fejlesztési beruházás leírhatóságát felére csökkenteni, illetve e hosszú távú beruházási folyamatnak gátat szabni a jelen évben, illetve a kedvezményt a jövőre nézve megszüntetni, és ellehetetleníteni egy elindult hosszú távú folyamatot.

Konkrét példaként megemlítik, hogy a Pfizer, mint a világ legnagyobb gyógyszeripari óriás vállalatának beruházásaiért, különösképpen kutatás-fejlesztési beruházásaiért a világ minden országa verseng. Az ilyen jellegű fejlesztések segítenek a magyar vezető munkaerő itthontartásában, támogatást biztosítanak a kutatóknak, orvosoknak, egyetemeknek, kutató intézeteknek és oktató kórházaknak.

"Több évnyi kimerítő belső érdekérvényesítés eredményeként, hazai munkavállalóként büszkék vagyunk arra, hogy sikerült elérnünk, hogy a Pfizer Inc. központja felfigyelt Magyarországra, és megteremtette annak lehetőségét, hogy egyre több kutatást hozzunk hazánkba, és kutatási partnerségi kapcsolatokat kezdjünk el építeni itthoni egyetemekkel. Így – mivel számos országban van hasonló adókedvezmény és egyéb jutatás – hatalmas eredmény, hogy az első konkrét lépéséket meg tudtuk tenni, és elindultunk egy hosszú és fontos, általunk jónak tartott úton" - fogalmaz a gyógyszeripari vállalat.  

Külföldi cégek közül a Pfizer tette meg az első lépést ebbe az irányba, bízva a kiszámíthatóságban, a jogszabályokban. (A későbbiekben egy másik, kisebb amerikai gyógyszercég is követett minket, de kisebb nagyságrendi költést indukált). Ez iparági vezetőként igen meghatározó lépés volt az iparágnak és Magyarországnak is!

Ezzel szemben – megítélésük szerint – a jelen képviselői módosító indítvány nem számol azzal, hogy ezt az egész folyamatot megakasztja, és egy egész iparág számára még rosszabb képet fest Magyarországról, mint potenciális lehetséges befektetési célpont ezen a területen!

Konkrétan:
- 2010-ben a Pfizer több mint a háromszorosára emelte kutatás-fejlesztésre fordított összegeit, amelyek már az első évben meghaladták a 2,5 milliárd forintot (szemben a 2009-es 800 millió forinttal);
- 2010-ben összesen 13 új alapkutatási projektet indítottak, melyekre már 2010-ben 600 millió forintot ki is fizettek magyar kutatóknak a partnerségi programjuk keretében. A munkák, együttműködések meg is indultak és jelenleg is folynak;
- a további 1,9 milliárd forintot 2010-ben klinikai (I.-III. fázisú) vizsgálatok Magyarországon való kivitelezésére költötték el (ez az összeg 2009-ben még csak 800 millió forint volt);
- a teljes éves szinten elköltött 2,5 milliárd forint magyar egyetemeken, a Tudományos Akadémián és magyarországi kórházakban került elköltésre.

Továbbá javaslatot tettek a kormány részére egy szakmaibb, befektetéseket serkentő támogatásra, amely sávos és szintén 50%-os támogatást biztosít a legtöbb cég részére (a 100%-os szintet valószínű, hogy csak magyar cég érné el, amely az össz kutatásainak jelentős részét itthon végzi). A javaslat további elvi fontos pontja volt, hogy nem retrospektív, visszamenőleges hatályú (hiszen ez bármely üzleti vállalkozás lezárt pénzügyi éve számára elfogadhatatlan), hanem jövőbe mutató és serkentő.

Ezzel ellentétben a képviselői módosító indítvány javaslat lényege a következő:
• A 2010-es K+F költés alapján visszamenőlegesen csak 50%-os adókedvezményt biztosítana a jelenlegi 100% helyett (hangsúlyozandó, hogy itt az „adókedvezmény" az nem az általános adókból kerül levonásra, hanem a gyógyszeripart sújtó többletadók tekintetében);
• 2011-től teljes mértékben megszünteti a K+F kedvezményt.
Amennyiben ez a javaslat megvalósul, és a Kormány nem tartja magát a jelen jogszabályban foglaltakhoz, a cégek által kalkulált üzleti modellhez akkor a világ legnagyobb gyógyszercége kénytelen lesz beszüntetni az alapkutatások támogatását és erősen megfontolja a klinikai kutatások megszüntetését. Ez az első év konkrét számai alapján, éves szinten 2,5 milliárd és (2011-végére már) 3 milliárd forint közötti összeg kivonását jelenti a hazai egyetemekről, az MTA-tól és a magyarországi kórházakból.

Sajnos amennyiben megvalósul e retrospektív módosítás, Magyarország nemcsak a világ legnagyobb gyógyszercége számára, hanem a világ egész gyógyszeripara számára megbízhatatlan kategóriába sorolja magát, mint egy törvényeket és feltételeket utólagosan módosító, kerülendő K+F befektetési célpont.

Megítélésük szerint az egész magyar társadalom érdeke, hogy Magyarországra a gazdaság hatékonyságát javító, magas hozzáadott értéket jelentő beruházások is jöjjenek.