Hamis, kevert, illegális?

2012-ben a GYEMSZI OGYI hatósági gyógyszerellenőrző laboratóriuma 177 gyanús mintát vizsgált. A 177-ből 173 esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 1-1 esetben pedig az ÁNTSZ, illetve a Rendőrség valamely regionális igazgatósága/hivatala részéről érkezett a szakvéleménykérés. A vizsgált minták zöme (60%) illegális csatornákból származó, 19 százalékuk pedig hamisított gyógyszer, 15 százalékuk gyógyszerhatóanyaggal hamisított egyéb termék volt. Mindössze hat százalék nem bizonyult hamisnak vagy illegálisnak - olvasható az intézet honlapján annak kapcsán, hogy a gyógyszerhamisítás elleni kampányhoz kapcsolódva külön rovatban számolnak be a tudnivalókról.

Mint a statisztika mutatja, a vizsgálati mintákban a legnagyobb százalékban potenciafokozó (38%) és szteroid-típusú teljesítményfokozó (32%) gyógyszerhatóanyagot mutattak ki, a sorban a fogyasztószerek hatóanyagai, és a hormonhatású fehérjék következtek.

Az intézet a honlapján felhívja a figyelmet: a hazai legális gyógyszer-kereskedelem szigorúan szabályozott. A GYEMSZI OGYI ellenőrzi a gyógyszerek minőségét, hatásosságát és biztonságos alkalmazhatóságát, valamint a gyártóhelyek megfelelőségét, illetve a gyógyszer-nagykereskedők tevékenységét. Az ÁNTSZ magát a kiskereskedelmi gyógyszerforgalmazást, azaz a gyógyszertárakat, külön engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi üzleteket felügyeli. A vonatkozó engedéllyel rendelkező ellátónál vásárolt, vagy kapott gyógyszer esetén a gyártó, a nagykereskedő, a gyógyszerész, az orvos jogszabályokban rögzített módon vállalja az anyagi, szakmai, erkölcsi felelősséget.

Ezzel szemben az illegális helyről származó gyógyszer esetében a vásárló nem számíthat jogorvoslatra, a reklamálásra nincs esély. Más szóval illegális és/vagy hamisított gyógyszer szedésekor hiányzik a termékfelelősség vállalása az esetleges hatástalanság, mellékhatások, egészségkárosodás esetén.

Mi micsoda a hamis gyógyszerek világában - kiderül az OGYI összeállításából