India: halál a gyógyszerhamisítókra?

Az indiai kormány fokozza erőfeszítéseit a hamis gyógyszerek jelentette problémahalmaz kezelésére. Ha e törekvések sikerrel járnak, jelentős mértékben csökken majd a hamis vagy rossz minőségű termékek mennyisége – ezek nemcsak az ország lakossága számára jelentenek veszélyforrást, hanem India imágóját is rontja a nemzetközi piacokon. Roger Bate, az Amerikai Vállalkozási Intézet – egy szabadpiaci szellemiségű intézmény – rezidens kutatója egy nemrégiben napvilágot látott cikkben elemezte a „váratlan fordulatot". Úgy találja, Új-Delhi akciói derűlátásra adnak okot.

Gyatra gyógyszerek: nagyobb a baj, mint Kínában?

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerhatósága megtiltotta a legnagyobb indiai gyógyszergyártó, a Ranbaxy Laboratories termékeinek behozatalát az amerikai piacra, és hasonló korlátozó intézkedéseket vezetett be az amerikai segélyszervezetek által Afrikában használt antiretrovirális szerekkel kapcsolatban is. Mindkét esetben kételyek merültek fel a gyártás minőségi követelményeivel kapcsolatban. Bizonyos adatok szerint a rossz minőségű vagy hamis gyógyszerek Indiában komolyabb gondot okoznak, mint a szomszédos Kínában, bár Dr. Bate a Marketletterrel közölte: „a kínai adatok szórványosabbak, pontatlanabbak, a pekingi kormány pedig nagyobb mértékben manipulálja őket". Hozzátette: „Huszonhat delhii patika készletével kapcsolatos saját vizsgálataim arra mutatnak, hogy – öt fontos gyógyszert alapul véve –a megengedhetetlenül gyenge minőségű készítmények aránya durván 12 százalék".

Az indiai kormány hamisítás-ellenes intézkedései Dr. Bate szerint részben reakciók az Egyesült Államok kormányzatának hasonló lépéseire, de azt a felismerést is tükrözik, hogy egy olyasfajta egészségügyi tömegkatasztrófa, amilyen tavaly a kínai tejmérgezéses ügy volt (legalább hat csecsemő meghalt, több tízezer pedig megbetegedett), Indiában sem volna megelőzhető. A volt brit gyarmat regulációs rendszerét az amerikai kutató „hagyományosan" vagy „történeti okoknál fogva" silánynak nevezi.

Az 1940-ben hozott Gyógyszer és Kozmetikumtörvény módosításai súlyosabb, minimálisan öttől tíz évig terjedő börtönbüntetésekkel fenyegetik a gyógyszerhamisítókat. (Nálunk ennek egytől három évig terjedő szabadságvesztés felel meg.) Egyesek korábban halálbüntetést követeltek, e követelésekkel azonban a törvényhozok nem foglalkoztak, mondván, hogy a fellángoló viták távolabb vinnének a megoldástól – arról nem is beszélve, hogy a drákói szigornak már most vannak ellenzői. A szintén alkalmazható pénzbüntetést egyébként nemrégiben 10 ezer rúpiáról (193 dollárról) egymillió rúpiára (19300 dollárra, azaz kb. 4 milló 440 ezer forintra) emelték, a rendőrség nyomozati jogkörét pedig kibővítették.

Dr Bate előremutató lépésnek nevezi, hogy India létrehozta saját autonóm Központi Gyógyszerhatóságát. A szervezet koordinálja az összes gyógyszerregulációs, így a gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos tevékenységet is, ami, úgymond, ugyancsak hasznos funkciója.
A kutató ugyanakkor rámutat, hogy a hatóságnak speciális problémákkal kell majd megküzdenie: a központi adminisztráció és a tagállami kormányzatok ellentéteivel, illetve az új-delhii kormány különböző minisztériumai közti feszültségekkel.
*
A magyar helyzetről Kondorosi Ferenc kormánybiztos (MeH, „Új rend és szabadság" program), a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (kormányzati tanácsadócsoport) elnöke egy március 19-i szakmai fórumon így nyilatkozott: „a forgalom 5-10 százalékát teszik ki a hamisítványok…. Magyarországon nincs a patikákban illegális készítmény, azonban más csatornákon, például az interneten a lakosság hozzájuthat nem ellenőrözött, így az egészségre ártalmas gyógyszerekhez".