Jól halad a patikák feltőkésítése

A lakossági gyógyszerellátásban végbement változásokat értékelve kimondható, hogy az 1990-ben elindult rendszerváltó folyamat 2016 végén lezárul, s ezzel a több mint negyedszázados átmenet végére sikerült olyan jogi és gazdasági környezetet teremteni, ami biztosítja a gyógyszertárak hosszabb távon is stabil, a betegek érdekeit figyelembe vevő működését, tájékoztatta lapunkat Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.

A lakossági gyógyszerellátás struktúrájában a 2010 óta egymásra épülve és következetesen végrehajtott jogszabályi korrekciók eredményeként a lakosságszámhoz igazodó és a gyógyszertárak egymás közötti távolságát figyelembe vevő szabályozás van érvényben. Az így kialakított struktúra alkalmas arra, hogy a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak országosan egyenletes hozzáférhetőséget biztosítsanak a lakosságnak. A szabályozás garantálja a gyógyszerbiztonságot, így a gyógyszertárakban sem hamisított, sem rossz minőségű gyógyszerek nem fordulhatnak elő, szögezte le az elnök.

Gyógyszertár csak a személyi jogos gyógyszerész szakmai vezetésével működhet, gyógyszerész jelenlétében lehet nyitva és a patikák kötelező szakmai létszámát a nyitva tartási idő és a forgalom függvényében úgyszintén jogszabály írja elő. Ezek a szabályok garantálják, hogy egyértelmű felelősségi viszonyok között, megfelelő felkészültségű szakemberek megfelelő létszámban vegyenek részt a gyógyszerellátásban.

2017. január 1-től csak olyan közforgalmú gyógyszertár működhet, amelyben a többségi gyógyszerészi tulajdonlás biztosítva van. A hatéves átmeneti idő alatt számos intézkedés segítette a gyógyszertár-tulajdonosi program lebonyolítását, amit idén a korábbiaknál is jobban támogat a patikai hitelprogram és az ügyfélbarát banki környezet. Az előírások betartásának hatósági kontrollja is erősebbé válik az elnök szerint.

Az elmúlt években a liberalizáció alatt kialakult gazdasági válság leküzdését is több intézkedés segítette. Ezek hatékonyságát és az ágazat gazdasági helyzetét a kamara folyamatosan monitorozza.

A 2011-es mérlegbeszámolók feldolgozását követően a változásokat „trendfordulóként" jellemzik a kamaránál. A 2012-es év adatai alapján jelezték, hogy megkezdődött a „kilábalás a válságból". A 2013-as adatok azt igazolták, hogy „elindult a stabilizáció". A 2014-es adatok feldolgozása és a korábbi adatokkal való összevetés alapján megállapították, hogy az ágazat a 2006-2010 közötti – liberalizáció okozta – gazdasági válságból kijött, stabilizálódott és folyamatos működésre alkalmas, emlékeztetett Hankó Zoltán.

A gazdasági válság kezelésében először a veszteséges vállalkozások számának csökkentése volt a fő cél, majd a beszállítókkal (nagykereskedőkkel) szembeni eladósodottság megszüntetése volt az elsődleges feladat. Ezt követően fordult a figyelem a vállalkozások feltőkésítésére, mert a megfelelő gazdasági háttérrel működő vállalkozások lehetnek képesek a működtetés költségeit (pl. készletgazdálkodás) és a személyi javadalmazás kérdéseit megfelelően kezelni. A 2014-es adatok alapján az elnök szerint elmondható, hogy a készletgazdálkodás mérhető paraméterei trendfordulót jeleznek ezen a területen, és több év stagnálása után a személyi javadalmazás paraméterei is a korábbiaknál kedvezőbben alakultak.

A 2015-ös mérlegbeszámolók és a gyógyszertárak pénzügyi helyzetének elemzése az előző években elindult kedvező változások folytatását igazolja. Az ágazat adózás utáni eredménye 24,5 milliárd forint, ami nominálisan idén először haladja meg a liberalizáció előtti utolsó év (2006. – 22,9 milliárd forint) eredményét. Szerinte külön is érdemes kiemelni, hogy bár 2006-hoz képest körülbelül 300-zal több gyógyszertár működik, 2015-ben az egy gyógyszertárra jutó adózott eredmény nominális értéken elérte a liberalizáció előtti utolsó gazdasági év értékét.

A 2015-ös adatokat elemezve úgyszintén figyelemre méltó álláspontja szerint, hogy a 2010-től eltelt években nemcsak a veszteséges gyógyszertári vállalkozások számát sikerült csökkenteni a 2010-es év 500 fölötti értékéről 176-ra, hanem jól halad a vállalkozások feltőkésítése is: a saját tőke ágazati értéke 40 százalékot meghaladó mértékben nőtt. A gyógyszertárak fordulónapi készletértéke 2015-ben dinamikusan (4,8 százalék forgalomnövekedés mellett 8,8 százalékkal) nőtt. Mindez – az eredményes feltőkésítésen túl – azért vált lehetővé, mert felszámolták a gyógyszertárak beszállítókkal szembeni eladósodottságát. Így a készletállomány 2015 végén már meghaladta a kifizetetlen beszállítói számlák összértékét. Ennek a folyamatnak a további erősödésével javulhat az ellátás színvonala: a jövőben remélhetően kevesebbszer kell visszahívni a betegeket a később beszerzendő gyógyszerekért.

A személyi javadalmazás növekedési üteme – ha csak kis mértékben is – de végre meghaladja a nemzetgazdasági átlagét, ugyanakkor az átlagbérek vonatkozásában még mindig igen jelentős az elmaradás (főleg a kórházi gyógyszerészek 2016-2017-es béremelését is figyelembe véve). Az ágazatban 2015-ben 218,4 ezer forint/hó az egy alkalmazottra eső ágazati bruttó átlagbér. Megjegyezte: külön elemzést és valószínűleg célzott beavatkozást igényel a legkisebb forgalmi sávokba tartozó veszteséges betéti társaságok helyzete.

Összegezésként elmondta, hogy a liberalizáció 2010-es leállítása (2010. augusztustól patikalétesítési moratórium), majd 2011-től a patikalétesítés szabályozásában a szükségleti elv, a személyes felelősség újbóli érvényesítése és a gyógyszerészi kompetenciák rendezése, a céltudatos gazdasági intézkedésekkel együttesen a rossz struktúra és a gazdasági válság fokozatos felszámolását eredményezte. A 2015-ös adatok alapján a helyzet tovább stabilizálódott. Az ágazat gazdaságilag alkalmas a tulajdonosi programmal járó feladatok ellátására és a készletgazdálkodás racionalizálása, valamint a személyi javadalmazás további javítása mellett egyre több figyelmet fordíthat szakmai feladatai ellátására: a gyógyszer- és ellátásbiztonság erősítésére, a gyógyszertári szolgáltatások minőségére és bővítésére. A több mint negyedszázadon át húzódó rendszerváltás a végéhez ért: 2017-től a lakossági gyógyszerellátás rendszerének már nem saját strukturális problémáinak felszámolására és gazdasági gondjainak megoldására, hanem elsődleges feladatára: a betegek minél jobb minőségű ellátására kell koncentrálnia.