Növelni lehetne a hazai vizsgálatok számát Jakab Zoltán, az innovatív gyártók elnöke szerint.
Egy új hatóanyag kifejlesztése 12-15 évig tart, s annyiba kerülhet, amennyi az OEP éves gyógyszertámogatási kerete, vagyis akár 300 milliárd forintba. A gyógyszerfejlesztés legköltségesebb és legnagyobb hozzáadott értéket képviselő szakasza pedig a klinikai vizsgálat – mondta dr. Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke az IME múlt heti konferenciáján.
Globálisan csökken a vizsgálatok száma, és egyre inkább keletre – az Unión és az USA-n kívülre – tolódik, ám ennek ellenére hazánkban nem esett vissza, sőt: 20-30 százalékkal nőtt a szám. Mindez jelentős mértékben a humán tőkének köszönhető, ugyanis hazánk hagyományosan erős a szakemberek, illetve a vizsgálóhelyek biztosításában.
Itthon az innovatív gyártók 80-90 milliárd forintot fordítanak éves szinten klinikai vizsgálatokra, döntően a III. fázisban, vagyis a biztonságos alkalmazhatóság igazolására. Az IGYE számításai szerint a központi költségvetés több mint 30 milliárd forint adóbevételre (például szja, társasági nyereségadó) tesz szert ebből, miközben a humánerő megtartásában és az intézményi bevételek növelésében is fontos szerepe van. A teljes összegből mintegy 30 milliárd forint marad az intézményeknél, amelyek ebből körülbelül 20 milliárd forintot fordítanak a szakemberek fizetésére. Mint Jakab Zoltán hangsúlyozta, ez az egészséges arány, vagyis akkor tud elég ösztönző lenni a plusz forrás, ha a dolgozók a megkapják a kétharmad részt az intézményi bevételből.
A humánerő megtartása mellett kiemelte a szakmai fejlődés lehetőségét, a tudás bővítését, hiszen a részt vevő orvosok, szakdolgozók új terápiákat, módszertani újításokat ismerhetnek meg. A betegeknek is kedvező, mivel új, innovatív terápiákhoz juthatnak, ami – szintén jelentős előny – nem terheli a költségvetést.
Az élesedő nemzetközi verseny ellenére az innovatívok célja, hogy Magyarország 20, akár 30 százalékkal növelni tudja a vizsgálatok számát, ami 18-28 milliárdos többletbevételt hozhat, és az elnök szerint az elkövetkező tíz évben ez szinten is tartható. Ehhez a megfelelő, kiszámítható jogi környezet, gyors szerződéskötési lehetőség szükséges, vagyis az, hogy az engedélyező hatóság által kiadott engedélyt követően 30 napon belül ne legyen a vizsgálatok megkezdésének elvi vagy jogi akadálya. Szintén fontos, hogy feloldják a munkajogi bizonytalanságokat: a szabadfoglalkozású és az egyéni vállalkozói jogviszony ne legyen kizáró tényező a kutatásokban való részvétel során – erre egyébként ma is lehetőség van elvileg. Az is az eredményes pályázás egyik alapfeltétele, hogy a cégek szabadok választhassanak vizsgálóhelyet.
A központosított, naprakész, több szintű adatbázis rendszert az IGYE fontosnak tartja. Például az engedélyező hatóság honlapján beteginformációs oldalak találhatóak, az intézményi honlapokra pedig felrakják az eljárásrendet, a klinikai vizsgálóhely működési és betegellátási profilját. A betegadatok kutatási célból való hozzáférése is igényként merül fel az innovatívok részéről.
Az IGYE javasolja, hogy a kutatási szakmai kompetenciák kerüljenek be az életpályamodellbe, ami szintén segíthet itthon tartani az orvosokat, nővéreket.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!