A központi egészségügyi közbeszerzések feltétele, hogy az intézmények fizetni tudjanak.
Akkor tud a kórházfenntartó sikeres központi közbeszerzéseket folytatni, ha a kórházak fizetőképesek, ezért az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál is izgatottan találgatják, vajon egyszeri vagy tartós lesz a hónapok óta lebegtetett kórházi konszolidáció – derült ki Drexler Donát, az ÁEEK közbeszerzéseket irányító munkatársának előadásából a Medical Tribune csütörtöki gyógyszerpiaci konferenciáján. Az elmúlt évek sikereként könyvelte el az egységes földgázbeszerzést, hiszen két éve 29 százalékos megtakarítást tudtak elérni. Megjegyezte, nyilván ekkora spórolásban már nem lehet reménykedni, de az árakban sikerült stabilitást elérniük.
Beszélt arról is, hogy uniós forrásból készül a központi egészségügyi közbeszerzések portálja, ide fognak felkerülni az aktuális hirdetmények, s két fontos részből áll. Az egyik a cikktörzsek szerinti katalógus, amely dinamikusan és folyamatosan frissül, a másik pedig a központi dokumentum- és sablontár.
Negyvenhat hatóanyagra, ötvenhét gyógyszerre kiírt, összesen öt gyógyszerközbeszerzésben vett részt az Országos Gyógyszerterápiás Tanács, amelynek elnöke, dr. Hankó Balázs szerint 4,1 milliárd forint megtakarítást tudtak elérni úgy, hogy folyamatos volt az ellátás, és kedvezőek voltak a fizetési határidők. Bár nem ő említette, de elhangzott, hogy két nyertes hatóanyag beszállítója hiába állt készen a kórházak ellátásra, az intézmények nem hívták le a keretüket, máshonnan szerezték be a hatóanyagokat. Nyilván erre is utalt, amikor arról beszélt, hogy a továbblépés érdekében szükséges a felhasználásra is garanciát kötni. Ám ez érdekes helyzetet eredményez Drexler Donát szerint: az ÁEEK szerződik ugyanis a közbeszerzés nyertesével, míg a tényleges felhasználók az intézmények.
Az OEP is hirdet közbeszerzési eljárásokat gyógyszerekre, orvosi eszközökre, méghozzá hatalmas értékben. Mint Gacsályi Béla, az OEP Beszerzési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főosztályának vezetője elmondta, maguk is meglepődtek, amikor összeadták a számlákat. Kiderült ugyanis, hogy 2014-ben 275 milliárd forint értékben végeztek közbeszerzéseket, míg 2010-ben csak 1,5 milliárd forintért. A hatékony közbeszerzéseknek köszönhetően például nincs várólista a hallásjavító implantátumok hiánya miatt, ráadásul olyan előnyös szerződést kötöttek a beszállítóval, hogy mindig a legmodernebb eszközöket kaphatják meg a betegek. Gacsályi rámutatott, hogy a hatékonyság eléréséhez megfelelő belső rendszer kell, és az, hogy az ajánlattevőt ne ellenségnek (!), hanem partnernek tekintsék az ajánlatkérők.
Tucatnál több gyógyszertámogatási technikát alkalmaz az OEP, s a támogatotti körben 857 hatóanyag, 2009 brand és 4798 készítmény található jelenleg Bidló Judit, a Pénztár Ártámogatási Főosztályának vezetője szerint. Nem titkolta, hogy mára a vaklicit jelentősen gyengült, nagy árrobbanások már nem is várhatóak, de a rendszert fenn kell tartani a stabilizáció érdekében.
A takarékoskodás jegyében a jövőben szóba kerülhet a biológiai terápiák fixesítése, míg a biohasonlóknál már szintén működik az úgynevezett biolicit (vagyis vaklicit). A tételes elszámolás bevált a gyakorlatban, több előnye közül kiemelkedik, hogy komoly adatrögzítés folyik, ami elemzésekre, esetleg a későbbiekben kórházi minőségi mutatók készítéséhez is alapot adhat. A legtöbb adatlapot a Debreceni Egyetem szolgáltatja (2014-ben 12.631), és van olyan orvos, aki egyetlen évben 1700 adatlapot tölt fel a tételes jelentési rendszerbe.
Ha rendelkezésre áll a modern terápia, nincs meg hozzá a megfelelő diagnosztikai lehetőség? Bizony létezik a probléma, ugyanis a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok korlátozottan állnak rendelkezésre, pedig nagyon rosszul állunk a daganatos megbetegedések gyógyításának hatékonyságában. Minderre Oberfrank Ferenc, a MOTESZ elnökségi tagja mutatott rá, jelezve, hogy nem fordítunk kellő figyelmet a molekuláris diagnosztika fejlesztésére, pedig ez az alapja a célzott terápia sikerének. A törzskönyvezett célzott gyógyszerek – amelyek kímélik a beteg szervezetét – befogadása során éppen ezért fontos lenne, hogy az állam gondoskodjon a szükséges vizsgálatok finanszírozásáról is. A molekuláris diagnosztikában ugyanis rohamszerű fejlődés mutatkozik, nagy az igény a vizsgálatokra, ráadásul a betegek tájékozottak, és elvárják, hogy az új terápiákat alkalmazzák betegségük gyógyításához. Csak alátámasztásul: az OEP adatai szerint 2014-ben a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok a tvk (teljesítménylimit) 185 százalékán teljesültek az intézményekben, ezért a finanszírozás átalakulása nem késhet.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!