Krétaporos gyógyszer a betonkeverőből

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mekkora veszélyt jelenthetnek a hamis gyógyszerek a betegekre, fogyasztókra, mekkora kárt okoznak a nemzetgazdaságoknak és a gyógyszerpiac szereplőinek. Minderről a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjével, dr. Ilku Líviával beszélgettünk, akit legelőször is arról kérdeztünk, mekkora lehet az illegális piac:

– Az illegális piac nagyságát nagyon nehéz megítélni, az első konkrét számot az Amerikai Gyógyszerészeti Hivataltól (FDA) kaptuk, becslésük szerint a gyógyszer-kereskedelem tíz százaléka tartozik ide. Ez hatalmas szám, ugyanis 2016-ban a gyógyszerek világkereskedelmi forgalma egybillió dollár volt. Közben az Európai Unió Szabadalmi Hivatala is elkezdte ezt kutatni egy speciális módszertannal a különböző árucsoportok tekintetében, főként a szabadalmi oldalra koncentrálva, vagyis arra, hogy mekkora károkat okoz a hamisítások megjelenése, mekkora bevételkiesést eredményez a legális piac szereplőinek és a kormányoknak. Az ő becslésük szerint az európai gyógyszerforgalom 4,4 százaléka realizálódik illegális csatornákon.

– Mivel szembesülhet, aki hamisított gyógyszert fogyaszt?

– Egyrészt azzal, hogy olyan anyag van a hamisítványban, aminek nem szabadna benne lennie. Ez az életmód szereknél fordul elő leginkább, példaként említeném a „természetes hatóanyagú" potencianövelőt. Ilyen egyébként nem létezik, ugyanis nincs olyan növényi anyag, ami ezt a hatást fogyasztható dózisban egyértelműen ki tudná váltani. Így nem véletlen, hogy ezekben a készítményekben rendre a Viagra hatóanyagát mutatták ki a bevizsgálások során. A másik probléma, amikor nincs benne az, aminek viszont benne kellene lennie. Erre a legjobb példák a cukorbetegségre, magas vérnyomásra adott készítmények: a legális szereknél nagyon pontosan kititrálják azt a mennyiséget, amit az adott betegnek az adott készítményből kapnia kell, tehát a mikrogrammok is számítanak, nem úgy a hamisítványoknál. Az is általános jellemzője lehet az illegális szereknek, hogy nem megfelelő körülmények között készülnek, nem megfelelően szállítják, tárolják, hiányozhat belőlük vagy éppen több lehet bennük a hatóanyag. Mindez veszélyezteti a beteg életét, sőt: halállal is végződhet egy ilyen ellenőrizetlen szer fogyasztása. Jellemzően elképesztő körülmények között állítják elő a hamis szereket, szennyeződések kerülhetnek a tablettákba. A pirulákat például előszeretettel színezik fehérre a trendivé vált krétaporral. Nem is akármiben forgatják: betonkeverőben! Magam is láttam egy ilyet, s mondhatom, végtelenül lepukkant szerkezet volt. Azt is meg kell említenem, hogy vannak olyan helyzetek, amikor viszonylag jó minőségű készítményeket állítanak elő, de hiába, ugyanis hiányzik a kontroll a gyártás során.

– Hol látta azt a betonkeverőt?

– Egy fotón, amit az Interpoltól kaptak a rendőrök. Egy élő és virágzó hamis gyógyszereket előállító gyárban találták, szerencsére nem itthon, de hamisított szereket előállító gyár nálunk is akadt. 2014-ben találta meg a BRFK egy budai pincerendszerben. Igazi, filmbe illő jelent volt: a rendőrök kábítószert kerestek, s amikor benyúltak a falhoz, kinyílt egy ajtó, ami mögött ott találták az illegális gyógyszergyárat! A népszerű pszichotróp gyógyszert, a Rivotrilt állították elő egy nagyon egyszerű tablettázógépen, ám viszonylag jó minőségben, kézzel írt receptúra alapján. Ebből gyógyszerészként azt gondolom, hogy olyan készítette, aki értett hozzá, tehát volt szakmai segítség.

– Hogyan került a fogyasztókhoz a „házilag" gyártott szer?
– Ez nagyon virágzó üzlet, ugyanis Norvégiában, Svédországban egy szemért több dollárt is fizetnek. Jellemzően ráisznak, s nagyon könnyen lehet vele teljesen bódult állapotba kerülni és függővé válni. Kialakult az útvonal, amin hazánkból ezekbe az északi országokba szállították a szert, s azért kezdték itthon gyártani, mert az volt a legkelendőbb Rivotril, ami magyar címkével érkezett.

– Vannak-e adataik arról, hogy hány ember esik így vagy úgy áldozatául a gyógyszerhamisításnak?

– Egyedi eseteket ismerünk, s ezekből egyre több van, de teljesség igényével készülő statisztikánk nincs, nem is lehet. Egyelőre nem kapunk jelzéseket az egészségügyi ellátórendszerből, ugyanis a nem szokványos mellékhatásoknál jellemzően nem kérdezi meg a beteget a kezelő orvosa, esetleg gyógyszerésze, hogy honnan vásárolta a gyógyszert. Nem merül fel, hogy hamis vagy illegális forrásból jutott a beteghez, emiatt nincsenek valós adataink sem. Próbáljuk ezt szorgalmazni, sok szakmai konferencián, kongresszuson tartunk előadást, hogy felhívjuk erre a figyelmet. Azt gondolom, hogy nagyon veszélyeztetett és kiemelt célcsoport a fiatalság az internet miatt. Ők a neten élnek, ott intézik a vásárlásaikat is, s nem is gondolnak bele, hogy a gyógyszer más, mint egy cipő vagy telefon megrendelése. A legális online patikákat zöld keresztet ábrázoló logó védi, s megjegyzem: ez nagyon jó kezdeményezése volt az uniós szabályozásnak. A logóban benne van az adott ország zászlaja, s ahhoz, hogy leellenőrizzük, hogy legális oldalon járunk-e, a logóra rá kell kattintani. Ez lényegében egy link, ami átvisz az adott ország gyógyszerhatóságához, nálunk OGYÉI, s így ellenőrizni lehet a legalitást. Jelenleg mindössze 70-80 között van a legális online patikák száma hazánkban, amelyek jogosultak az online kereskedelemre.

– Lassan két éve vezeti a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportját, de a kontaktus korábbra datálódik. Miért kapcsolódott a munkába, aztán miért vállalta a csoport irányítását?

– Ez egy koordinatív jellegű testület, az ipari szervezetek képviselői kezdettől részt vesznek a munkában. A korábbi vezető, Székely Krisztina halála után vettem át a feladatot dr. Bendzsel Miklós felkérésére. A HENT elnökhelyettese úgy gondolta, hogy ez a gyógyszerészi és jogi határterületen lévő feladat beleillik az én tevékenységembe, s egyben szerette volna, ha az ipar még aktívabban részt venne a hamisítás elleni munkában. Nagyon megtisztelőnek éreztem felkérést, egyértelmű volt, hogy vállalom a feladatot.

– Hogyan segíti a munkáját a jogi és gyógyszerészi végzettsége, a sokfelé szerzett szakmai tapasztalat, hiszen dolgozott a gyógyszeriparban, majd az OGYI főigazgató-helyettese volt, illetve most a MAGYOSZ igazgatója is?

– Nagyon jól működő, nagyon élő kapcsolat van a gyógyszerügyi hatóság, a rendőrség, a NAV, a gyártói szervezetek és az ellátási lánc több szereplője között, van tudományos hátterünk a Pécsi Tudományegyetem által delegált kollégák jóvoltából, és nagyon sok témában tudunk együtt haladni. Példaként említeném a fesztiválokat, amelyeket korábban is rendszeresen látogatott a HENT, mert fontosnak tartotta a fiatal generáció megkeresését. Legutóbb a soproni VOLT fesztiválon jelentkeztünk a gyógyszerhamisítás témájával. Mivel nagyon jó a kapcsolatunk a gyógyszerészi kamarával, akik szintén munkacsoport tagok, így jöttek soproni gyógyszerészek, akik segítettek a magyarázatokban. Sőt! Szereztek egy betonkeverőt, és a sátor elé húzva elrettentő példaként mutogattuk. Nem véletlen, hogy a leglátogatottabb sátor lett a mienk, ami a közös munkának köszönhető.

– Milyen konkrét tennivalót jelölt meg a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben az elkövetkező időszakra?

– Mivel érzünk bizonyos szakadékot a hamisított gyógyszer szakmai definíciója és annak megítélése, valamint a büntetőjogi megítélés között, próbáljuk ezt a két fogalmat közelíteni, ennek érdekében jogérvényesítési konferencián és kriminálexpón tartottunk előadást. A minisztérium, a gyógyszerügyi hatóság és a BRFK együtt viszi ezt a témát, próbáljuk az ügyészeknek, bíráknak jobban érthetővé tenni a definíciót.

– Mit ért az alatt, hogy szakadék van a fogalom és a megítélés között?

– Jogilag nemcsak azt tekintjük hamis gyógyszernek, ami Kínában vagy éppen egy betonkeverőben készül, hanem az is beletartozik, ha az ellátási lánc megszakad, és úgy értékesítik a gyógyszert. Például egy gyógyszertárból valakinek illegálisan kiadnak gyógyszert, és az illető tovább értékesíti kereskedelmi mennyiségben, az onnantól hamisított gyógyszernek felel meg a szakmai szabályok szerint. Olyan készítményekről van szó például, amelyekkel illegálisan kereskedtek, s ez bizonyos patikák bezárásához is vezetett. A gyógyszerügyi hatóság ilyenkor feljelentést tesz, megkezdődnek a nyomozások, de az egészségügyi termék hamisítása büntetőjogi tényállás miatt egyetlen esetben sem történt még meg a vádemelés. Ha megpróbáljuk megértetni, miért tekinthető hamisnak a nem kontrollált úton fogyasztóhoz jutó gyógyszer, akkor reményeink szerint meglesz a büntetőjogi következménye is.

– Miért fontos és mennyire sikerült a szervezet fellépéseit életszerűvé tenni, ahogy két éve célként jelölte meg?

– Fontos életszerűvé tenni, mert olyan napi problémába ütköznek rendre a gyógyszerrel dolgozók, amit egyedül képtelenség megoldani. Úgy vélem, ebből a szempontból nagyon jó irányba fordultunk. Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos civil kezdeményezésre született megállapodásban a HENT fontos szerepet játszott, megint úgy zártak össze a legális lánc szereplői, hogy megpróbálják távol tartani a kis csibészeket. Ezt egyenként nem tudjuk elérni, s a közös tevékenységhez a koordinatív szerepet magunkra vállaljuk HENT-ként. Ez a mi hozzáadott értékünk, tudásunk.

– Mi a fő célkitűzése erre az évre a hamisítás ellen küzdő munkacsoport vezetőjeként?

– Nagyon szeretném fókuszba állítani a gyógyszerbe és a gyógyszerészekbe vetett bizalom megerősítését. Ez is közös összefogást igényel, s ebben megint segítő szerepe lehet a HENT-nek. Jellemzően azt látjuk, hogy a betegek az öngyógyszerezés és az alternatív terápiák felé fordulnak, mert megingott a klasszikus egészségügybe és a gyógyszerekbe vetett bizalmuk. Ezen lehetne fordítani például kommunikációs eszközökkel, akár a TV-reklámokban kötelezően elmondandó szlogen módosításával. Több civil szervezet gondolja úgy, hogy a kockázatok és mellékhatások helyett a gyógyszer biztonságos alkalmazására és a gyógyszerészek segítő szerepére kellene a figyelmet irányítani.