Nyilvánosságra hozzák kinek, mennyit, miért fizettek a platformhoz csatlakozó gyógyszercégek.
Az innovatív gyógyszergyártók 2016. június végéig hozzák nyilvánosságra az orvosokkal és az egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel 2015-ben létrejött szerződéseik legfontosabb adatait, beleértve mekkora szolgáltatási, tanácsadási, továbbképzési, előadói díjakat fizettek ki számukra, illetve mennyit fordítottak gyógyszerkutatásra.
Ez utóbbi adatok csak anonim módon, összesített formában jelennek majd meg, míg a többi adat közzétételéhez a gyártóknak meg kell szerezniük az intézmények, szervezetek és természetesen az orvosok hozzájárulását. Amennyiben ezt nem engedélyezik az érintettek, az adatok csak aggregáltan kerülhetnek a nyilvánosság elé, az anonimitás pedig nem jár szankcióval – derült ki egy mai sajtóbeszélgetésen, ahol a múlt héten megszületett, független Transzparencia Együttműködés lehetőségeiről és a Transzparencia Kódexről beszéltek az Innovatív Gyártók Egyesületének (IGYE) vezetői.
Mint Jakab Zoltán, az IGYE elnöke fogalmazott, nem kockázatok és mellékhatások nélküli az európai gyógyszergyártókat tömörítő EFPIA transzparenciát szolgáló kezdeményezése, de valahol a kényszer szülte, ugyanis az innovatív cégeket sokszor indokolatlan támadások érik állítólagos etikátlan támogatások, kifizetések (nyaraltatás, szórakozás) miatt. Éppen ezért a bizalom erősítése és az átláthatóság érdekében fontos, hogy a 2013 végén magyar jogszabályi környezetbe átültetett Transzparencia Kódex szellemében nyilvánossá tegyék a gyógyszergyári kifizetéseket: kinek, miért, mennyit fizettek.
Miután személyes hozzájárulás szükséges az adatok közzétételéhez, így az innovatív gyártók szervezete nem tart attól, hogy személyiségi jogokat, üzleti titkot sértenének. Az adatvédelmi hatósággal is egyeztettek a közzététel törvényessége érdekében.
Az IGYE tagvállalatainak többsége már csatlakozott Transzparencia Együttműködéshez, amely független és önszabályozó platform, hangsúlyozta Némethi Erika, az IGYE igazgatója, jelezve, bármely Magyarországon működő gyógyszercég számára adott a lehetőség a csatlakozásra. Mint az igazgató kiemelte, hazánk pozitív példa az európai együttműködésekben, ami annak is köszönhető, hogy a bevezetés előtt megkeresték az orvosszervezeteket, széles körű tájékoztató tevékenységet végeztek az orvosok körében.
Ennek eredményét mutatja statisztikájuk, amely szerint a válaszadó tagvállalataiknál (az összes kétharmada) az orvosok többsége, 75, de akár 100 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy nyilvánossá tehetők a számukra nyújtott gyógyszergyári kifizetések. Ezek egy részét képviselik a szakmai rendezvények, amelyekre az IGYE adatai szerint több mint kétmilliárd forintot fizettek a hazai gyógyszergyárak.
Egyelőre természetesen nem látnak még iparági adatokat, tette hozzá Jakab Zoltán, hiszen az adatgyűjtés fázisában járnak, de mindenképpen jó eredmények születtek európai összevetésben. A legnagyobb szankció a gyógyszergyár kizárása lehet, ami reputációs veszteséget jelent az adott hazai cégnek, s ezzel együtt a jellemzően külföldi székhelyű anyavállalatának – ezt nyilván szeretnék elkerülni a vállalatok.
Míg a Transzparencia Együttműködésnek saját honlapja lesz, a kifizetéseket nem fogják összefoglaló táblázatok tartalmazni például ezen a weblapon: ehhez minden egyes csatlakozó gyógyszergyár honlapját fel kell keresni, s ott lehet megtekinteni az adott cég kifizetéseit. Az adatközlést folyamatosan, minden évben teljesítik a csatlakozók.
A közzéteendő költségek jelentős hányada összesített adat lesz a klinikai kutatások magas aránya miatt, a fennmaradó kisebb részről derülhet majd ki, melyik orvos kapott konferencián, továbbképzésen való részvételért, előadásért, tanácsadásért gyógyszergyártól juttatást. Fontos, hogy az összegek mellett ott legyen a tudományos tevékenység, hangsúlyozta Némethi Erika, hiszen ezek a juttatások az egészségügy mai helyzetében elengedhetetlenek ahhoz, hogy orvosaink a tudomány élvonalában tudjanak maradni.