Láthatatlan jelzések a tablettákon

Mindez csak néhány példa a hamisítás által érintett gyógyszerek típusairól, amelyek arra ösztönzik a kutatókat, hogy mind megbízhatóbb módszereket dolgozzanak ki a gyógykészítmények eredetiségének igazolására - tájékoztat hírlevelében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint az online kínált gyógyszerek többsége, a fejlődő országokban forgalomba kerülő készítmények akár 30, a fejlett országok piacain legkevesebb 1 százaléka hamisítvány lehet. A North Jersey portál szerint a hamis pirulák veszélyességét leginkább a halálos áldozatok száma illusztrálja. 1995-ben 2500 kisgyermek vesztette életét Nigériában, miután hamisított agyhártyagyulladás elleni vakcinával oltották be őket, míg 1998-ban mintegy 400 ember vesztette életét Nigériában, Bangladesben és Haitin, miután dietilén-glikollal szennyezett gyógyszert vettek be. A kockázatot fokozza, hogy a hamisítók nagyon is keresletorientáltan működnek, mind a H5N1, mind a H1N1 járvány kialakulása után azonnal jelentkeztek hamisított influenza elleni termékeikkel.

Az illetékes szervek hamis készítmények felbukkanása esetén figyelmeztetik a lakosságot ezek veszélyességére, de mivel a hamisítók nem csak a gyógyszereket, de azok csomagolását, sőt az eredetiségüket igazolni hivatott címkéket és hologramokat is másolják, a hamis gyógyszert mind nehezebb megkülönböztetni az eredetitől. Az amerikai székhelyű NanoGuardian szerint a legbiztosabb megoldás a gyógyszerek eredetiségének igazolására, ha a biztonsági jelzések közvetlenül a tablettákra kerülnek, és nem csak a könnyebben másolható csomagoló felületekre helyezik azt.

A cég biológiai kutatások alapján fejlesztette ki a NanoInk elnevezésű eljárást, amellyel szabad szemmel láthatatlan méretű információkat tudnak elhelyezni a gyógyszereken. Az eljárás keretében elsőként egy, csak nagyítólencsén keresztül látható jelzést nyomnak a tablettákra – rendszerint a gyártó cég logóját, a logón belülre egy 350 számjegyből álló, nanoméretű számkódot helyeznek el, amely a gyártási helyre, lejárati dátumra és értékesítési helyre vonatkozóan tartalmaz információkat. A számkód véletlenszerűen generált számsorokból áll, amelyeket naponta váltanak a gyártás során.

A technológiát az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA) már elfogadta. A módszert elsőként a Pfizer leányvállalataként működő Capsugel termékein kezdik meg alkalmazni még ebben az évben.