Növekedett a gyógyszertárak száma, megfordult a trend

2024-ben megfordult a már régóta fennálló negatív tendencia és 6 év után ismét emelkedett a gyógyszertárak száma: decemberben meghaladta a 2900-at, amely 28 darabbal több, mint egy évvel korábban. Hét közforgalmú gyógyszertárral van kevesebb, ami alapvetően beleillik a többéves trendbe. Több olyan település volt, ahol fenntarthatósági okokból bezárt az egyetlen működő közforgalmú gyógyszertár, és fiókgyógyszertár nyílt a helyén, ezzel is biztosítva a település gyógyszerellátásának folytatását, tudatta lapunkkal közleményében a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége. 

A fiókgyógyszertárak száma 2024 végén 647 volt, azaz jelentősen, 35 darabbal nőtt 2023 decemberéhez képest, ami 5%-os növekedést jelent. Ez összeségében azt jelenti, hogy nagyjából 45-50 ezer lakos számára vált lehetővé a gyógyszerellátás helyben ott, ahol ez korábban nem volt elérhető. 

Forgalom változás 2024-ben: minden kategóriában nőtt a forgalom; a vényköteles termékek esetében ~9%-kal, az OTC esetében ~7%-kal, az egyéb termékek esetében ~6%-kal.

Dobozszám változás 2024-ben: a vényköteles (támogatott és nem támogatott) termékek esetében ~2%-kal emelkedett, az OTC esetében ~2%-kal csökkent, az egyéb termékek esetében stagnált.

A vásárlószám nem emelkedett 2022 óta. (2022: 115,3 millió; 2023: 115,6 millió; 2024: 115,6 millió)

A gazdasági környezet továbbra is instabil, nem kiszámítható. 2025-ben a forgalom emelkedés infláció felett várható, de a mozgatója 2024-hez hasonlóan a vényköteles, támogatott termékek lesznek (árrés!).

Az előirányzott gyógyszertámogatás (NEAK) várhatóan 2025-ben is alultervezett. 

A 2024-es esztendő fejleményei

A tavalyi év igen mozgalmas volt a gyógyszerellátás szempontjából. Voltak előremutató és hatékonyságot növelő intézkedések, de megjelentek olyan bizonytalanságot hozó tényezők is, amelyek problémákat és hátrányt jelenthetnek a gyógyszertáraknak és a gyógyszerellátás egészének.

Lehetőségek:

A fiókgyógyszertárak működését módosító jogszabály 2024 májusában lépett hatályba és szinte azonnal jelentős pozitív változásokat hozott a gyógyszerellátásba, különösen a kistelepüléseken élők számára. Az előzetes várakozásainkat magasan felülmúlva nőtt a fiókgyógyszertárak száma. A HGYSZ úgy véli, hogy ez a tendencia tovább lenne erősíthető azzal, hogy ha megemelnék az egy közforgalmú gyógyszertár által működtehető fiókgyógyszertárak számát a jelenlegi háromról legalább 5-re.

Mindez bizonyítja, hogy a költségvetési ráfordítás nélkül, szakmai szereplők által is kezdeményezett jogszabályi változtatásokkal is lehet pozitív és érdemi változást elérni.

A negatív árréssel – azaz veszteséggel – forgalmazott termékek árképzésére vonatkozóan megjelent egy rendelet, amely rendezi a kérdést. Ez a változás azonban jelenleg nem alkalmazható, mert a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az emelt fogyasztói ár miként érvényesíthető a gyakorlatban a támogatással rendelt segédeszközök esetében.

Bizonytalanságot okozó tényezők

Az elmúlt években időről időre megjelentek olyan kormányzati kezdeményezések, amelyek kisebb vagy nagyobb változást eszközöltek volna a gyógyszerellátás rendszerében. Ezeknek az próbálkozásoknak egy kisebb része megvalósult (például a kistelepülési boltokban történő gyógyszerforgalmazás támogatása) – negatív hatásokkal –, a többségük egy idő után rendszerint elhalt.

Az elmúlt másfél évben 4-5 olyan konkretizált tervet jelentett be a kormányzat - és a többségükhöz jogszabályi hátteret is összeállított -, amely ágazati szinten változtatná meg a lakossági gyógyszerellátást. 

A gyógyszerellátás rendszere ugyan küzd gazdasági és szakmai nehézségekkel, de alapvetően megfelelően és stabilan működik. Az elmúlt 18 hónapban jelentkező tervek ezt a stabilitást ingathatják meg.

Komoly bizonytalanságot kelt a gyógyszerészek körében, hogy kevés a részletes információ a kormányzati tervekről és azok megvalósulásáról. Ugyancsak problematikus, hogy az ágazati szereplők és szervezetek véleményét az esetek nagyobb részében nem veszik érdemben figyelembe a döntéshozatal során, így sok esetben nem érvényesülnek a szakmai szempontok.

Konkrét intézkedések, amelyek bizonytalanságot okoztak

· Intézeti gyógyszertárak kiszervezése: Tavaly megjelentek a vonatkozó rendelkezések, de a közbeszerzési eljárást végül nem írták ki és hivatalos információ sem hangzott el a tervekről. Az év végén egy új projekttársasági formát vezettek be: „közreműködő szolgáltató”. Ennek célja szintén nem teljesen ismert, de valószínűleg az intézeti gyógyszertárak lakosságot kiszolgáló részét célozzák vele. Összeségében komoly hátrányt jelent a közforgalmú gyógyszertárakra nézve, mivel az intézeti gyógyszertárak jelentős versenyelőnyben vannak velük szemben a szabályozás tekintetében. 

· Párhuzamos gyógyszerellátási rendszer kialakítása: Személyre Szabott Gyógyszerellátási Központ bevezetése elsősorban az elmaradott térségek településeit érinti. Azonban vannak olyan pontjai a működésének, amelyek kedvezőtlenek az érintett települések környezetében működő gyógyszertárak számára. Ilyen például, hogy a Központ nem ad teljes körű ellátást a lakosság számára, kizárólag a krónikus betegségekkel kapcsolatos terápiához szükséges gyógyszereket viszi ki a betegeknek, számos speciális készítményt nem (például bizonyos kábítószertartalmú készítmények, inzulin, OTC, akut betegségek gyógyszerei). Ezek maradnak a helyi gyógyszertáraknál úgy, hogy a forgalmuk egy jelentős részét elveszítik.

· Nagyértékű gyógyszerek: Nem látszik egyértelműen, hogy a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért milyen hozzáadott értéket képvisel a gyógyszerellátásban és a betegellátásban, valamint, hogy milyen módon kapcsolódik majd a gyógyszertári rendszerhez. Emellett nem látni a garanciáit annak, hogy a független és pártatlan döntéshozatal az egyedi támogatások vonatkozásában mindenki számára azonos feltételekkel valósul meg.

· Gyógyszerautomaták: A gyógyszerautomaták bevezetésének a lehetősége is időről időre újra felmerül. A fejlemény a területet illetően az, hogy a gyógyszertári ügyelet bizonyos szintű megoldásaként használnák a gyógyszerautomatákat. Meglátásunk szerint automatákból történő gyógyszerforgalmazással a gyógyszertári ügyelet nem váltható ki. A gyógyszertári ügyelet a sürgősségi betegellátás részét képezi, elsődleges célja, hogy az orvos által a sürgősségi ellátás során akut problémákra felírt, azonnali terápiához szükséges vényköteles gyógyszereket kiszolgáltassa a betegek számára. Ez a szolgáltatás automatákkal nem helyettesíthető.

· Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei pilot projekt: Az MGYK kezdeményezésére indult program is az elmaradott térségek gyógyszerellátásának javítását célozza, de hivatalos és részletes információt a rendszer működéséről nem hoztak nyilvánosságra. A megosztott tájékoztatás alapján a projekt sikeres volt, és a cél az országos szintű kiterjesztése.

Ezek a kezdeményezések összeadódva akár már rövid távon is gyengíthetik a gyógyszertárak pozícióit és ezzel a gyógyszerellátás – betegellátás rendszerét fenntarthatósági, szakmai és elismertség szempontból egyaránt. A gazdaságilag legérzékenyebb gyógyszertárak – a kistelepülési patikák érezhetik meg leginkább a lépések hatásait. Évente több, mint 115 millió gyógyszerész-beteg találkozó van. Ennek a drasztikus visszaesése kihathat a gyógyszerellátás minőségére és az egészségügyi ellátórendszerre egyaránt A döntések megszülettek és a kapcsolódó jogszabályok egy része meg is jelent – a megvalósulásuk és azok módja kérdéses. Az azonban egyértelmű, hogy ezek a történések jelentős és alapvetően negatív hatással lesznek a gyógyszertárakra.

Amire szükség lenne a stabilitás érdekében

Azért, hogy a lakosság gyógyszerellátása és a gyógyszertárak helyzete stabil maradjon és ne kerüljön negatív spirálba, szükség van arra, hogy új lehetőségek nyíljanak a gyógyszertárak előtt mind szakmai, mind gazdasági és üzemeltetési szempontból:

Gyógyszerészi kompetencia: Fennáll a veszélye, hogy kiüresedik a gyógyszerészek munkája. Ezért fontos a gyógyszertárak szerepének erősítése az egészségügy rendszerében a gyógyszerészek kompetenciájának és a gyógyszertárak szolgáltatásainak bővítésével. Javasoljuk nemzetközi példák és bevált gyakorlatok vizsgálatát és hazai adaptálását, például: gyógyszertári vakcináció, vényírás, Pharmacy First (Anglia). Ezzel együtt jár a gyógyszerészi hivatás elfogadottságának és presztízsének javulása, ami pozitívan hatna a munkaerőhiány megoldására is.

Régóta fennálló problémák megoldása: Nem szabad megfeledkezni a már régóta fennálló problémák kezeléséről és megoldásáról sem. Ezek közé tartozik a támogatott gyógyszerek árképzésének érdemi átalakítása, a gyógyszertári ügyeleti rendszer újratervezése az új orvosi ügyeleti rendszernek megfelelően, valamint az online gyógyszerforgalmazásra vonatkozó jogszabályok kidolgozása. Ezek mind olyan területek, amelyek jelentősen befolyásolják a gyógyszertárak működését és fenntartását, és így a gyógyszerellátás minőségét is.

Munkaerőhiány: Tapasztalataik és gyógyszerészektől érkező jelzések alapján úgy tűnt, hogy az elmúlt években tovább romlott a gyógyszertárak humánerőforrás-helyzete.

2024 év végén készített a HGYSZ egy felmérést gyógyszertárvezetők körében, amelynek fő témája a humánerőforrás-kérdés volt.  A kutatás azt mutatta, hogy ugyan a munkaerőhiány alapvetően nem súlyosbodott a közelmúltban, a helyzet azonban továbbra sem megfelelő. Az elmúlt egy évben a gyógyszertárak 39%-ában jelentkezett munkaerőhiány. Ezt az esetek 40%-ában nem tudták megoldani, ami országosan a patikák 16%-át jelenti. A munkaerőhiányban szenvedő patikák felének nagy anyagi megterhelést okoz ennek megoldása, ami kivetítve a patikák 12%-át érinti.

Gyógyszertári marketing szabályozás az egyéb termékek vonatkozásában: Reprezentatív kutatásuk második felében a gyógyszertárvezetők gyógyszertári marketinggel kapcsolatos véleményét mértük fel. Várakozásainkkal szemben a megkérdezett személyi jogos gyógyszerészek markánsabb véleményt forgalmaztak meg, lényegében azt javasolták, hogy a gyógyszerekre vonatkozó marketingszabályok ne változzanak.