Operáció utáni mellrák-gyógyszerek a mérlegen

A New England Medical Journal-ben nemrégiben a tudományos közlemény jelent meg, melynek szerzői egy öt éves vizsgálat során a Novartis Femaráját (hatóanyag: letrozole) és a tamoxifent vetették össze. A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy a két vegyület közül melyik alkalmazható hatásosabban menopauzán átesett nők (korai, hormonreceptor-pozitív) mellrák-műtét utáni prevenciós terápiájában.

A publikáció a „Breast International Group (BIG) 1-98" elnevezésű vizsgálat adatait tekinti át, melynek során a betegek öt évig vagy Femara és tamoxifen, vagy (monoterápiaként) Femara kúrákon estek át.

A cikk, tíz évvel a kísérletek kezdete után, a kísérlet monoterápiás ágának tanulságait is ismerteti. Utóbbiban a műtéteket követő során a páciensek adjuvatív célzattal vagy csak Femarát, vagy csak tamoxifent kaptak. A BIG 1-98 kutatást az International Breast Cancer Study Group (IBSG) végezte. A vegyes terápiák elemzése során kiderült: a műtétet követő első öt évben a Femarával plusz tamoxifennel végzett kezelés nem javította a tünetmentes túlélés mutatóit az ugyancsak az operáció utáni első öt évben adott Femara-monoterápiához képest. Ugyanakkor a tizedik évi adatok összevetése már azt mutatja, hogy hosszú távon a Femara a tamoxifenhez képest szignifikánsan növelte a tünetmentes túlélés időtartamát (p=0,03), és ugyancsak jelentősen mérsékelte az áttétek kialakulásának kockázatát (p=005). A Femara-monoterápiával kezeltek körében a halálozási kockázat a tamoxifen-páciensekhez képest statisztikailag relatíve nem-szignifikáns mértékben, 13 százalékkal (p=0,08) csökkent.

A BIG 1-98 projekt egyik kutatója, Henning T. Mouridsen professzor, a koppenhágai egyetem onkológusa a World Pharma News-zal közölte: „A letrozole az egyetlen aromatáz-inhibitor, amely korábban és hatékonyabban akadályozza az áttétek kialakulását a tamoxifennél, jelentősen javítja a tünetmentes túlélés esélyeit – vagyis a korai szakban operált emlőrák-betegek általában vett túlélési esélyeit."

Az átlagosan 71 hónapig tartó követéses vizsgálat kiderítette, hogy a tünetmentes túlélés mutatóit nem javította, hogy a Femarát nem önmagában, hanem tamoxifennel adták. A betegek vagy öt évig tartó Femara és tamoxifen, vagy csak ötévi Femara kúrákat kaptak. (A Femara és tamoxifen ágon előbb az egyik szerrel három, majd a másikkal két évig kezelték a betegeket, de ez az ág is kettévált, amennyiben a páciensek fele az első három évben a Femarát, másik felük a tamoxifent kapta.)

Azon betegcsoportok körében, akik előbb a Femarát, majd a tamoxifent kapták, az ötéves tünetmentes túlélés aránya 86,2 százalék volt. Azoknál, akik előbb tamoxifent, azután viszont Femarát kaptak, 87,6 százalékos rátát regisztráltak, míg azoknál, akiket kizárólag Femarával kezeltek, az arány 87,9 százalék volt.

A monoterápiás ágon (átlagosan 76 hónapig) folytatott vizsgálatok megerősítik a Femara szignifikáns hosszú távú előnyeit. Azok körében, akik a műtétet követően öt éven át Femarát kaptak, jelentősen, 15 százalékkal csökkent az áttétek kialakulásának valószínűsége (P=0,05), míg azoknál a pácienseknél, akik ugyanennyi időn át tamoxifent kaptak, a csökkenés kisebb, tizenkettő százalékos volt (p=0,03).

A műtét utáni öt éves általános túlélési rátát a Femara a tamoxifenhez képest – satisztikailag nem szignifikáns mértékben, 13 százalékkal – ugyancsak javította (p=0,08). 2005-ben, amikor már látszott, hogy a Femara hatásosabb, a tamoxifen-monoterápiás ágon kezelt betegek mintegy 25 százalékát áthelyezték a Femara-ágra, a szerzők azonban nem mulasztják el jelezni, hogy ebben a 25 százalékban már csak olyanok voltak, akiknek betegsége nem újult ki. Mindent összevéve úgy gondolják, hogy a tamoxifenhez képest a Femara mintegy 13-19 százalékkal mérsékli a relatív halálozási kockázatot.

A fentiek értelmében a Femara az egyetlen aromatáz-inhibitor, amely ilyen egyértelműen, korán és szignifikáns mértékben csökkenti az áttétek kialakulásának kockázatát. Alessandro Riva, a Novartis onkológiai fejlesztési vezetője a World Pharma News-nak nyilatkozva ugyanezt emelte ki a gyógyszerrel kapcsolatban.
A randomizált, kettős-vak, ellenőrzött klinikai vizsgálatban huszonhét országból összesen mintegy nyolcezer, a menopauzán már túl lévő, korai emlőrák-műtéten átesett nő vett részt.
*
A Femara napi egyszeri, orális aromatáz-inhibitor, amelyet jelenleg több mint 100 országban alkalmaznak, többek közt az Egyesült Államokban, több uniós tagállamban és Japánban is. Számos indikációban használják.
Ilyenek:
– poszt-menopauzális, hormonreceptor-pozitív, korai emlőrák adjuváns kezelése
– hormonfüggő posztmenopauzális emlőrák kezelése olyan nőbetegeknél, akik előzőleg már részesültek öt évig tartó standard adjuváns tamoxifen-terápiában
– fő-terápia előrehaladott hormonfüggő posztmenopauzális emlőrákban
– előrehaladott emlőrák kezelése antiösztrogénekkel kezelt (természetes vagy mesterségesen kiváltott) poszmenopauzális állapotú nőknél visszaesés vagy progresszió esetén
– preoperatív terápia lokalizált poszmenopauzális, hormon receptor-pozitív mellrákban: olyan betegeknél is lehetővé teheti a következő, mell-megőrző műtétet, akiknek másként nem volna esélyük erre.