Patika-ügy: Bezárulnak a kiskapuk

A júliusban hatályba lépett törvényi változások között talán a legjelentősebbek a szindikátusi szerződések tilalmára és az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések. Megszülettek a patikaalappal kapcsolatos kormányzati döntések, a kamara pedig országjárásba kezdett, hogy a tulajdonosi programot népszerűsítse. Hankó Zoltán kamarai elnökkel a kamara hoblapja készített interjút a helyzetről, a részletekről.

- Milyen tapasztalatokat szereztek?
- Jelentős volt a részvétel, a hét fórumra összesen körülbelül 500 gyógyszerész jött el. A legtöbben Budapesten, a legkisebb létszámban Kaposváron voltak. A tájékoztató előadások után lényegre törő kérdéseket kaptunk. Látszott, hogy a jelenlévőket komolyan érdekli a tulajdonosi program. A felvetések kapcsán néhány olyan problémával is szembesültünk, amelyeket a közeljövőben rendezni kell. Sokan meglepődtek azon, hogy az elmúlt években milyen sok intézkedés történt a tényleges gyógyszerészi tulajdonlás érdekében. Sokaknak meglepetést okozott a miniszteri biztos úr kiállása is, aki őszintén beszélt ezeknek a döntéseknek a gazdasági, társadalom- és egészségpolitikai vonatkozásairól. Egyértelművé tette: a kormány eltökélt, hogy a gyógyszertárak ténylegesen többségi gyógyszerészi tulajdonban működjenek.

- Felkészültek-e a gyógyszerészek a tulajdonszerzésre?
- A fórumok tapasztalatai alapján azt mondhatom, hogy sokan már most is felkészültek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az elmúlt másfél évtizedben a tulajdonlással és a gyógyszerészi kompetenciákkal kapcsolatos szabályokat általában büntetlenül ki lehetett játszani. Ezért sokan és sokáig gondolták úgy, hogy most sem lesz másként, sőt a hozzánk eljutott dokumentumok szerint egyes hálózatok még most is ilyesmivel próbálkoznak. Pedig legutóbb a szindikátusi szerződések tilalmáról és ezek semmisségéről is döntés született, továbbá a társasági szerződések egy példányának ezen túl mindig az OTH-ban kell lennie. A kiskapuk egymás után zárulnak be, a gyógyszerészek pedig végre elkezdhetnek komolyan gondolkodni a tulajdonlással kapcsolatos kérdésekről. Tovább már nem szabad kishitűnek maradni.

- Azt hallani, a gyógyszerészek attól félnek, hogy nem fogják tudni visszafizetni a hitelt.
- Jogos az aggodalom, legalábbis abban a tekintetben, hogy sokan még ma sem tudják: milyen bevétellel és mekkora költségekkel működik az a patika, amelynek a működtetéséért saját maguk is felelősek. És azt sem tudják, hogy pl. menedzsment-díjként, vagy bérleti szerződések formájában mekkora költségek terhelik a gyógyszertárat. Ezért a legelső feladatuk a vállalkozásuk könyveibe való betekintés lehetőségének megteremtése és ezeknek a kérdéseknek a tisztázása. Ez után lehet üzleti tervet készíteni és kalkulálni az üzletrész reális vételárát. A Patika Hitelprogram és a Patika Tőkeprogram megalapozott üzleti terv alapján vehető csak igénybe. Így a hitel sokkal kisebb kockázattal vállalható, mint pl. azokban az években, amikor ezeknek a gyógyszertáraknak a többsége létesült. A patikaalapítás szabályok közé terelése is nagymértékben növeli a kiszámíthatóságot.
További részletek a teljes interjúban