Rizikó-megosztás, avagy ki járjon rosszul?

Immár tizenkettedik alkalommal kerül sor az egészség-gazdaságtani szimpóziumra, amelyet az AstraZeneca gyógyszergyár neves egyetemek közreműködésével hívott életre. Idén a ’kockázatmegosztás’, azaz a hosszútávon is hatékony gyógyszerbefogadás lesz a rendezvény témája. A rizikó-megosztás módszerének lényege, hogy ha egy befogadott készítmény nem hozza a klinikai kutatásokban ígért gyógyulási arányt, akkor a gyártó köteles visszatéríteni a támogatási különbözetet az OEP részére.

Erre a gyakorlatra Európa néhány országában már van példa, a gyógyszergyártók támogatják a reális kockázatmegosztást, ám átlátható feltételeket, világos eredménymutatókat akarnak a hatás mérhetővé tételére. Nehezíti a helyzetet, hogy Magyarországon a ’gyógyszer-nem-szedési’ arány igen magas. Így ha a nem megfelelő szedés miatt a szer nem hat, akkor is jogos, hogy a gyártót terheli a felelősség?

Az így kiéleződött finanszírozási problémák nemcsak „tűzoltást", hanem stratégiai gondolkodást és szervezeti, pénzügyi innovációkat is igényelnek. Ezek egyike lehet – a nemzetközi színtéren is a figyelem középpontjában álló – „outcome" alapú kockázatmegosztás a finanszírozó, a gyártó és a szolgáltató között. A kockázat forrása az, hogy az új technológiák gyakorlati alkalmazása során keletkező eredmény lényegesen kisebb lehet, mint amit a klinikai vizsgálatok kimutatnak.

A finanszírozó a társadalombiztosítási támogatás odaítélésekor a klinikai vizsgálatok adatait értékeli. A szimpózium központi kérdése: hogyan célszerű, hogyan lehetséges kezelni ezt a kockázatot? Hogyan lehet a klinikai vizsgálatok jó eredményeit biztosítani a vizsgálatokat követően is? Az egyes terápiáknál mi a rizikótényező, ami miatt az eredményesség változhat? Kinek kell ezt a rizikót felismerni, kezelni? Meg kell-e, meg lehet-e osztani ezt a kockázatot? Mit mondanak erről a külföldi tapasztalatok?

A rendezvény fővédnöke Dr. Rácz Jenő, helyszíne a Brit Nagykövetség lesz, időpontja pedig november 20.

A mostani szimpózium előadói:
Dr. Rácz Jenő, a Kórházszövetség jelölt elnöke és a Magyar Egészségügyi Menedzser Klub Elnöke
Dr. Kaló Zoltán, az ELTE TáTK, Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője
Dr. Dózsa Csaba, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense
Dr. Molnár Márk Péter, OEP, Ártámogatási főosztály, főosztályvezető
Dr. Vokó Zoltán, ELTE TáTK, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Szakcsoport egyetemi docense

Az elmúlt években számos fontos egészségügyi téma került már napirendre ezen a fórumon: méltányosság az egészségügyben, az idősödő társadalom egészségügyi kihívásai, költségmegosztás hatása a betegek és a társadalombiztosítás között; de szó volt az életminőség méréséről, az innovációról és az emberi erőforrásról is, tavaly pedig az egészségügyi technológiák támogatáspolitikája volt a középpontban. A szimpóziumok sikeréhez neves intézmények, mint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontja adták szakmai támogatásukat.