• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Rizikó-megosztás, avagy ki járjon rosszul?

Gyógyszerpiac Forrás: Weborvos

Amikor a gyógyszergyártó köteles visszatéríteni a támogatási különbözetet az OEP részére.

Immár tizenkettedik alkalommal kerül sor az egészség-gazdaságtani szimpóziumra, amelyet az AstraZeneca gyógyszergyár neves egyetemek közreműködésével hívott életre. Idén a ’kockázatmegosztás’, azaz a hosszútávon is hatékony gyógyszerbefogadás lesz a rendezvény témája. A rizikó-megosztás módszerének lényege, hogy ha egy befogadott készítmény nem hozza a klinikai kutatásokban ígért gyógyulási arányt, akkor a gyártó köteles visszatéríteni a támogatási különbözetet az OEP részére.


Erre a gyakorlatra Európa néhány országában már van példa, a gyógyszergyártók támogatják a reális kockázatmegosztást, ám átlátható feltételeket, világos eredménymutatókat akarnak a hatás mérhetővé tételére. Nehezíti a helyzetet, hogy Magyarországon a ’gyógyszer-nem-szedési’ arány igen magas. Így ha a nem megfelelő szedés miatt a szer nem hat, akkor is jogos, hogy a gyártót terheli a felelősség?


Az így kiéleződött finanszírozási problémák nemcsak „tűzoltást", hanem stratégiai gondolkodást és szervezeti, pénzügyi innovációkat is igényelnek. Ezek egyike lehet – a nemzetközi színtéren is a figyelem középpontjában álló – „outcome" alapú kockázatmegosztás a finanszírozó, a gyártó és a szolgáltató között. A kockázat forrása az, hogy az új technológiák gyakorlati alkalmazása során keletkező eredmény lényegesen kisebb lehet, mint amit a klinikai vizsgálatok kimutatnak.


A finanszírozó a társadalombiztosítási támogatás odaítélésekor a klinikai vizsgálatok adatait értékeli. A szimpózium központi kérdése: hogyan célszerű, hogyan lehetséges kezelni ezt a kockázatot? Hogyan lehet a klinikai vizsgálatok jó eredményeit biztosítani a vizsgálatokat követően is? Az egyes terápiáknál mi a rizikótényező, ami miatt az eredményesség változhat? Kinek kell ezt a rizikót felismerni, kezelni? Meg kell-e, meg lehet-e osztani ezt a kockázatot? Mit mondanak erről a külföldi tapasztalatok?

A rendezvény fővédnöke Dr. Rácz Jenő, helyszíne a Brit Nagykövetség lesz, időpontja pedig november 20.

A mostani szimpózium előadói:
Dr. Rácz Jenő, a Kórházszövetség jelölt elnöke és a Magyar Egészségügyi Menedzser Klub Elnöke
Dr. Kaló Zoltán, az ELTE TáTK, Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője
Dr. Dózsa Csaba, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense
Dr. Molnár Márk Péter, OEP, Ártámogatási főosztály, főosztályvezető
Dr. Vokó Zoltán, ELTE TáTK, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Szakcsoport egyetemi docense


Az elmúlt években számos fontos egészségügyi téma került már napirendre ezen a fórumon: méltányosság az egészségügyben, az idősödő társadalom egészségügyi kihívásai, költségmegosztás hatása a betegek és a társadalombiztosítás között; de szó volt az életminőség méréséről, az innovációról és az emberi erőforrásról is, tavaly pedig az egészségügyi technológiák támogatáspolitikája volt a középpontban. A szimpóziumok sikeréhez neves intézmények, mint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontja adták szakmai támogatásukat.

További részletek