A legnagyobb kereslet a vitaminok és az étrendkiegészítők iránt mutatkozott tavaly.
A legnagyobb kereslet a vitaminok és az étrendkiegészítők iránt volt, ezek tették ki az összes forgalom 31 százalékát. Utánuk következnek a láz- és fájdalomcsillapítók 16, valamint a köhögéscsillapítók 7 százalékos részesedéssel, vagyis e három kategóriára jut a teljes forgalom több mint fele.
Átlag felett, 13 százalékkal nőtt a forgalma a láz- és fájdalomcsillapítóknak, a köhögéscsillapítók forgalma 14 százalékkal, az orrdugulás elleni szereké 17, a puffadás ellenieké 12, a hasmenésre hatóké 16, a gombaellenes szerek forgalma 13 százalékkal bővült tavaly.
A piackutató mérése a recept nélküli gyógyszerek és gyógyhatású készítmények televíziós reklámozására is kiterjedt, e szerint a piaci szereplők tavaly - hivatalos listaáron - mintegy 133 milliárd forintot költöttek erre a célra, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Nielsen közleménye megjegyzi, hogy a hivatalos listaárhoz képest a valóságban kevesebbet szoktak fizetni a reklámokért.
A tévéreklámköltésből legnagyobb rész tavaly a megfázás és influenza elleni készítményekre jutott, az összes költés 23 százaléka. A fájdalomcsillapítókra, nyugtatókra 14 százalék, vitamin és vitaminitalokra 12, emésztést javító készítményekre 11, ízületi bántalmak elleni készítményekre 7, bőrgyógyászati készítményekre és allergia elleni készítményekre pedig 3-3 százalék jutott a reklámköltésből.
Az előző évhez képest a legnagyobb mértékben, 36 százalékkal az ízületi bántalmak elleni készítmények reklámköltése emelkedett tavaly, 24 százalékkal nőtt az allergia elleni készítményeké, a megfázás, influenza elleni szerek, valamint a szemcseppek reklámozására fordított összeg pedig egyaránt 16 százalékkal haladta meg az előző évit.