Zombor: kiemelt prioritásként kell kezelni versenyelőnyünk megőrzését, erősítését.
Évente 30 milliárd forinton osztoznak az orvosok és az intézmények az új gyógyszerekhez kapcsolódó hazai klinikai kutatásoknak köszönhetően, az állam 34-38 milliárd adóbevételre tesz szert, s összességében 86-95 milliárd forintot fektetnek be a kutatásokat megrendelő „szponzorok" nálunk. Az adatokat Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke sorolta a Klinikai kutatásokról szóló szerdai konferencián, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont.
Mint az elnök jelezte, az eddigi eredmények spontán fejlődésnek köszönhetőek, ám tudatosabb felkészüléssel reális célkitűzés lehet a 15, de akár 30 százalékos növekedés is ezen a területen az éles nemzetközi verseny dacára.
A nálunk folyó klinikai kutatásokkal hazánk is aktívan részt vállal abban, hogy minél hatékonyabb, biztonságosabb, jó minőségű gyógyszerek kerüljenek a piacra. A befektetők számára kedvező célállomás vagyunk: jól felkészült szakemberek állnak rendelkezésre a vizsgálóhelyeken, s folyamatosan jó minőségű, megbízható klinikai kutatási adatokat szolgáltatnak a kutatóhelyek a megrendelőknek – a legmagasabb ár közel feléért. Nem véletlen hát, hogy Európában a tizedik helyen állunk a klinikai gyógyszerkutatások számát tekintve. Ezen a listán az első Németország, a következő Anglia, majd Franciaország; a közép-európai blokkból csak Csehország és Lengyelország található az első tíz állam között.
Szintén kedvez hazánknak, hogy a klinikai kutatások egyre keletebbre tevődnek, így Közép-Európa jobb helyzetbe kerül, ám a tendencia azt a veszélyt is magában hordozza, itt sem állnak meg a befektetők, hanem még költséghatékonyabb, olcsóbb helyeket keresnek. Éppen ezért további ösztönzőkre van itthon szükség azért, hogy az egyre erősebb versenyben helytálljon hazánk.
Ha az USA vizsgálati költségeit vesszük átlagul, akkor Németországban a legdrágábbak a kutatások (az amerikai ár másfélszeresét teszik ki), míg a legolcsóbban az oroszok „dolgoznak" (mintegy feléért az amerikainak), s hazánkban az átlagár 68 százalékáért végeznek kutatásokat. Mindezt Molnár Mária Judit professzor, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese ismertette. Azt is elmondta, hogy míg a kutatásokra fordított kiadások extrém módon növekednek a világon, addig a hatóanyag-befogadások egyre jobban csökkennek. Ezért is került fókuszba a kutatások költséghatékonysága.
Becslések szerint egyetlen gyógyszer fejlesztése egymilliárd dollárba kerül, a költségek hatvan százalékát a klinikai vizsgálatok teszik ki. Nem minden hatóanyagból lesz gyógyszer, optimista adat szerint hatból jó, ha egy készítményt sikerül kifejleszteni, s mindez hét-nyolc évet is igénybe vehet.
Az orvosok számára a plusz jövedelemszerzés mellett a tudományos, szakmai fejlődés lehetőségét biztosítják a klinikai kutatások, amelyeket nem lehet bérmunkának tekinteni, csakis szolgáltatásnak, hívta fel a figyelmet a rektorhelyettes. Kiemelten fontosnak tartotta, hogy a fiatal orvosokat is bevonják a kutatásokba a karrierépítés és a migráció elkerülése miatt. A betegek számára is előnyökkel jár a programokban való részvétel, ugyanis a szponzoroknak köszönhetően évente közel 20 ezer beteg jut kísérleti gyógyszerekhez, közülük olyan betegségben szenvedők is (különösen a ritka betegségek és egyes onkológiai esetek), akiknek a bajára jelenleg nincs terápiás lehetőség.
Alapvetően változtatták meg a meg a beteg életét, illetve növelték életesélyüket az utóbbi időszak fejlesztései, mint például a HPV-vakcinák, a HIV-ellenes szerek, a Hepatitis-terápiák, az antibiotikumok, inzulinok, reumatológiai szerek – mutatott rá Jakab Zoltán. Ez is jelzi, hogy nem csupán üzlet a klinikai vizsgálat, hanem nélkülözhetetlen a modern terápiás protokollok adaptálásában is.
Bár voltak próbálkozások a klinikai kutatások központosítására, Jakab Zoltán szerint csak a diagnosztikai díjakat és a betegnyilvántartást érdemes központilag kezelni, ugyanakkor a szerződéskötésekben a szabadság korlátozása a túlzott centralizációval éppen ellenkező hatást érne el: csökkenne a megrendelések száma. Nem véletlen, hogy a gyógyszerügyi hatóság vezetője szót sem ejtett már centralizációs tervekről: Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) új főigazgatója szerint olyan bizalmi tőkét szerzett ezen a területen hazánk, amit meg kell őrizni, s mivel újabb uniós szabályok okozhatnak fejtörést, ezért a versenyelőny megtartása érdekében az érintett szereplőkkel párbeszédet kíván kezdeményezni az OGYÉI.
Szintén hazánk elért pozíciójának megőrzését, sőt erősítését szorgalmazta Zombor Gábor államtitkár Pálinkás Józseffel, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével együtt. Zombor hozzátette: kiemelt prioritás a versenyképesség megőrzése, éppen ezért az újra önállóvá vált gyógyszerügyi hatóságtól keménységet és határozottságot vár, de azt is, hogy ezen a területen rugalmas partnere legyen a gyógyszergyártóknak.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!