• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Több jogosítványt a patikáknak?

Gyógyszerpiac Forrás: Scrip

EU-páciensek körében végeztek közvéleménykutatás 140 ezer gyógyszertár jövőjéről.

Egy hat uniós tagállamban, hatezer ember bevonásával végzett közvéleménykutatás eredményei szerint az államszövetség polgárai szélesebb, közvetlen lakossági gyógyszerrendelési jogkörrel ruháznák fel helyi gyógyszerészeiket.


Az eredményekről David Taylor professzor (London School of Medicine és munkatársai) számolnak be „Nagyobb várakozások: Európa számára a patika-alapú egészségügy a jövő?" című közleményükben. A kutatást feltételekhez nem kötött ösztöndíjjal a Pfizer támogatta.


Az egyes országokban a támogatók aránya különbözőképpen alakult:
Egyesült Királyság: 66%
Lengyelország: 47%
Svédország: 47%
Franciaország: 39%
Németország: 38%


A kutatások általánosságban azt a felfogást erősítik, amely szerint az európaiak egyre nagyobb hányada szeretné, ha a gyógyszerészeknak és a gyógyszertáraknak „központibb" szerep jutna az egészségügyi ellátásban – áll Taylorék jelentésében.

Megfelelő vezetéssel és a többi egészségügyi szolgáltató segítségével egyre jobbak annak esélyei, hogy a 21. sz.-ban egy helyi patika innovatív gyógyszerészeti ellátási formákkal szolgáljon.
Nem kétséges, úgymond, hogy a gyógyszertári szektor rendelkezik a forrásokkal – Európában száznegyvenezer patika működik, évente ötmilliárd receptköteles tételt adnak ki, és máris évi 30 milliárd euró értékben árusítanak nem-vényköteles készítményeket.

A gyógyszertári üzleti modellek számára azonban – ahogyan az ellátóláncolat más elemei számára is – kihívást jelent az irányított egészségügyi szolgálatok, a tulajdon-dereguláció, a gyógyszerkiadás számítógépesítése, a csak kórházban hozzáférhető magas költségű kezelések valamint az, hogy a páciensek kényelmesebb szolgáltatásokat akarnak, illetve nagyobb autonómiát kívánnak a terápiák megválasztásában.


A gyógyszertári változások ellenefelei azt állítják, hogy ezek mögött nem az egészségügyi ellátás javításának szándéka, hanem a gazdasági előnyszerzés áll, a London School of Pharmacy állásponja szerint azonban inkább a re-reguláció, mint a liberalizáció állná útját bármiféle fejlődésnek.


A felmérés, amelyet az ICM Research nevű közvéleménykutató cég végzett el, megállapította, hogy a megkérdezettek 49 százaléka támogatta, hogy a gyógyszerészek gyógyszert rendelhessenek („írhassanak fel"), 20 százalékuk erősen helyeselte, 28 százalék pedig határozottan ellenezte. A jelentés szerint az országok közti különbségek a gyógyszerhez jutás helyi nehézségi fokának tulajdoníthatók: Lengyelországban az árak, az Egyesült Királyságban a várakozási idők. A legélesebb véleménykülönbségek a svéd páciensek közt mutatkoztak: 44 százalékuk helytelenítette, hogy a gyógyszerészek gyógyszerrendelési jogot kapjanak, 19 százalékuk ellenben határozottan pártolta.


Arra a kérdésre, hogy vajon az egyszerűbb esetek ellátásában és a tanácsadásban a gyógyszertárak alternatívái legyenek-e az orvosi rendelőknek, a brit páciensek 78, a lengyelek 76, a svédek 63, a görögök 62, a németek 53, és a franciák 45 százaléka mondott igent.


Átlagosan a megkérdezett európai páciensek 71 százaléka gondolta úgy, hogy a gyógyszerhamisítványok egyre nagyobb veszélyt jelentenek; a németeknek 54, az angoloknak azonban csak 19 százaléka ítélte komolynak e kockázatot.


A válaszadók 68 százaléka úgy vélte, az Uniónak meg kellene engednie a gyógyszercégeknek, hogy webhelyeiken közvetlenül kommunikáljanak potenciális fogyasztóikkal. Az egyes országokban a támogatók aránya a következő volt:
Egyesült Királyság: 67%
Lengyelország: 82%
Svédország: 64%
Görögország: 68%
Németország: 64 %
Franciaország: 64 %.

A svédek 28 százaléka viszont határozottan ellenzett egy effajta változást.


Az idősebb emberek körében kisebb volt annak támogatottsága, hogy a vállalatok közvetlenül tájékoztathassák a közönséget termékeikről. Az 55 év alattiak 73 százaléka helyeselte a vállalati weblapok hozzáférhetővé tételét – ez az arány 55 év felett már csak 60 százalék volt. A jelentés szerint a különbség nem annyira a hozzáállás-beli, mint inkább a korral összefüggő eltéréseknek tulajdonítható: minél idősebb valaki, annál kevésbé valószínű, hogy jól kezeli a számítógépet.

Legolvasottabb cikkeink