Túltolták a jegyzők a patikák vegzálásával?

Adott nagyváros jegyzője a városban működő több gyógyszertárat végzésben szólított fel, hogy az ún. „Bejelentés kereskedelmi tevékenység folytatásáról" szóló nyomtatványt kitöltve, adott összegű illetékbélyeggel ellátva, a felszólítás kézhezvételét követően nyolc napon belül hivataluknak küldjék meg. Mint írta, „a végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye" és amennyiben a fentiekben foglaltaknak a gyógyszertár nem tesz eleget, úgy „az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységet" megtiltja és „a működési engedélyüket" visszavonja. Indoklásként közölte, hogy hivatala a kereskedelmi tevékenységek folytatásáról vezetett
nyilvántartás alapján az érintett gyógyszertárak nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek. Eljárását a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 25. §-ával indokolta, a fellebbezésre vonatkozó korlátozást a 2004. évi CXL törvény 98. § (2) bekezdésére hivatkozva rendelte el.

Tekintettel arra, hogy az ügy több gyógyszertárat is érint és a gyakorlat terjedése esetén még több gyógyszertár kerülhet ilyen helyzetbe, a Magyar Gyógyszerészi Kamara közzétette szakértői jogi véleményét.

Eszerint: A gyógyszertár az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján forgalmazhat ún. egyéb termékeket is, mely termékek körét az EüM rendelet sorolja
fel. Ezek között kétségtelenül vannak olyan termékek, amelyek a 2009. évi LXXVI. törvény 6. sz. mellékletében is szerepelnek.

Amennyiben a gyógyszertár nem forgalmaz olyan terméket, amely az EüM rendeletben felsoroltakon kívül esik (gyógyszertárként ezt nem is teheti), úgy a gyógyszertár ellenőrzését nem a jegyző jogosult ellátni, hanem kizárólag az egészségügyi államizgatási szerv vagy a  fogyasztóvédelmi hatóság, mivel a 2006 évi XCVIII. tv. kimondja, hogy a gyógyszertárak ellenőrzése állami feladat, és meghatározza az ellenőrzésre jogosultakat is! Mindezért a
gyógyszertár ellenőrzése nem az önkormányzat jegyzőjének feladata. Így a jegyző nem jogosult a gyógyszertár egészségügyi szolgáltatását ellenőrizni, illetve bírságot kiszabni olyan
termékek gyógyszertári forgalmazása kapcsán, amely az EüM rendelet alapján gyógyszertárban (is) forgalmazható.

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény lényege, hogy az adott tevékenység végzésének általános feltételeit előírja. Ugyanakkor a gyógyszertár által folytatott tevékenység – amelynek részét képezheti ún. egyéb termék kiszolgáltatása is –
megkezdésének és folytatásának feltételeit a Gyftv. határozza meg, mint különös, speciális jogszabály. Így ennek a tevékenységnek a folytatása nem a jegyző felügyeleti
hatáskörébe tartozik, mivel e termékek forgalmazása a gyógyszertárban a gyógykezeléshez kapcsolódóan történik.

A teljes szakértői vélemény az indoklással itt olvasható