Újraszabályozzák a gyógyszerellátást

Az Orbán-kormány a gyógyszerellátás újraszabályozására készül. Az ellátást nyújtó szereplők más-más oldalról úgy látják, erre kevés időt és egyeztetést szántak a döntést előterjesztők. A Napi Gazdaság „Gyógyuló egészségügy? – Az egészségpolitika új irányai" című konferencián megszólaló érintett szereplők a maguk szemszögéből alapvetően más-más, lényegi kérdésekben homlokegyenest eltérő helyzet és jövőképet vázoltak fel. Úgy tűnt, az időnként kioktató tartalmú, de a területükön dolgozók érdekeit képviselve feszültek egymásnak. („Aprócska" hiányosság volt, hogy a problémát ugyan több oldalról is körüljárták, egyetlen szereplőt, a beteget, a vevőt kifelejtették a panaszlistáról.)

Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a várható győztes pozíciójából beszélt. Igen, győztest írtam, hiszen minden bizonnyal az újraszabályozás egyik pontja, hogy az érdekképviselet az orvosi kamarához hasonlóan elérte: a gyógyszerészek számára a kamarai tagság ismét kötelező lesz.

2011-ig a szabad patikaalapítás jogát felfüggesztették, s nem úgy néz ki, hogy azután a kormány ebbéli lépésén változtatni kívánna.

Mindenesetre Horváth a MGyK számára rendkívül kedvezőnek tűnő stop mellett kardoskodott, s hogy nem alap nélkül tette, azt a dátumok is bizonyítják. A kormányzat a kérdésről október 1-ig az érintett szereplőkkel egyeztetéseket, tárgyalásokat ígért, ám szeptember 29-ig ez nem mindenkivel történt meg. A kamara elnöke hangsúlyozta, nincs olyan társadalmi felhatalmazással rendelkező politikai erő, amely a liberalizáció megtartását képviselné, ennek megfelelően nincs is mit erről beszélni. „Alapvető és elfogadhatatlan probléma, hogy a társadalmi feladatot jelentő gyógyszerellátást versenypiaci körülmények között végzik a patikusok. Megoldást csak az nyújthat, ha az állami fellépést helyreállítják, a gyógyszerészek 51 százalékos tulajdonjogát törvényesítik, az olcsó generikus készítményeket eladását támogatják, a gyógyszertári ügyeletet finanszírozzák."

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy az árrés csökkenése és a forgalom átalakulása miatt megnőtt a méretgazdasági határ. A patikaliberalizáció nyomán kedvezőtlenül alakult a gyógyszertárban dogozók szakmai összetétele. (Míg 2006-ban a liberalizációt megelőzően 4897, addig 2008-ban 5399 gyógyszerész, korábban 6624, később 7741 asszisztens, végül 2006-ban 2833, két évvel később 3955 kisegítő dolgozott a patikákban.)

„A beteg ma gyógyszerésszel 60 százalékban nem is találkozik!" – panaszolta.

Nehezményezte az egyes vény nélkül kapható szerek gyógyszertári reklámozását, akciós értékesítését, a készítmények gyártó-, forgalmazó által patikai ajándékozását. Hangsúlyozta, nélkülözhetetlen a működőképes etikai rendszer bevezetése. Ezt sehogy másként nem tudta elképzelni, mint a Magyar Gyógyszerészeti Kamara hatékony ténykedésével és a kötelező kamarai tagság visszaállításával, a patikabeli szereplők önös érdekeinek háttérbe szorításával.

Mintegy a kamara elnökének ellenpontozásaként volt hallható Kinics László, a Hálózati Gyógyszergyártók Szövetsége alelnökének mondandója. A felszólaló kiemelte, hogy igenis a liberalizációnak a beteg oldaláról is voltak és vannak előnyei. Például megoldottá vált az éjszakai és a hétvégi ügyelet, „térben és időben" javult a gyógyszerhez jutás feltétele".

„A kamara a tulajdonos gyógyszerészek érdekeit képviseli. A mai gyógyszertárvezetők, akik régebben nem jutottak erre a posztra, most jó színvonalon dolgoznak, a szakemberhiány csökkent, a pályaelhagyók közül sokan ismét a vonzóbbá lett gyógyszertárban helyezkedtek el. Nőtt a szakmai igényesség, a betegek érdekeit szolgálva egyfajta építő jellegű versenyszellem érvényesül" – mondta Kinics László. Ugyanakkor – és ezt elismerte – nem mindenütt ott jöttek létre patikák, ahol pedig arra valós igény lett volna. „A kistelepülések gyógyszerellátását nem a patikaliberalizáció tette tönkre. A teljes korlátozás csak a szűk gyógyszertár-tulajdonosi érdekeket szolgálja majd. A magánkórházaknál ki mondja azt, hogy az orvos azért fogja fordítva a szikét, mert nem tulajdonos? Igenis tudomásul kell venni, hogy van jó és rossz patikus, jó és etikátlan befektető. A készülő törvényt valós információval kellene támogatni" – állította.

Az, hogy patikaügyben mi lesz a végső szó, még nem tudni. Mindenesetre sok találgatásra nincs ok, hiszen a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke által mondottak a győztes hangján szóltak, a Hálózati Gyógyszergyártók Szövetsége alelnökének gondolatai a vesztes kétségbeesését tükrözték. Azét, akivel a döntéshozók nem álltak szóba.