Úton a személyre szabott terápiák felé

„Sokkal fontosabb azt tudni, hogy milyen embert érint a betegség, mint azt, hogy milyen betegség érinti az embert." – e Hippokratész idézet köré épült a negyedik Smart Healthcare Meetup. Az interaktív kezdeményezés azzal a céllal indult, hogy közösséget építsen a digitális egészségügy és az egészségügyi innovációk iránt érdeklődőknek.

Ezúttal a személyre szabott orvoslás, ennek finanszírozási lehetőségei és digitális háttere volt az esemény témája - számoltak be a szervezők.

Az első előadáson Dr. Németh György, a Magyar Személyre Szabott Medicina Társaság elnöke a paradigmaváltás szükségessége mellett foglalt állást, hiszen a hagyományos gyógyítás próbálgatások alapján történik, azaz – megfelelő információk híján – könnyen előfordulhat, hogy egy beteg olyan gyógyszert kap, amire immunis a szervezete (2008-as adat, hogy a gyógyszerek 90 százaléka csak a betegek 30-50 százalékánál hatásos).

A professzor a személyre szabott orvoslásban látja a megoldást: uniformizálás helyett célzott terápiára van szükség.

Előadótársa, Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka betegségek intézetvezetője úgy fogalmazott, „a paradigmaváltással megváltozik a beteg szerepe, utasból társpilóta lesz az orvos mellett". Ez azonban megkövetel egy bizonyos szintű egészségügyi műveltséget, hiszen a páciensnek valamennyire értenie kell azoknak a genetikai szűrővizsgálatoknak az eredményét, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a megfelelő orvoslást kapja a beteg. Egyre inkább jelentősek az orvoslásban a molekuláris tesztek, hiszen ezek alapján választható ki adott beteg számára a legmegfelelőbb gyógyszer. Azonban súlyos etikai kérdéshez vezetnek: egy ilyen teszttel kiderülhet az is, hogy a páciens halálos kimenetelű genetikai betegséget hordoz, ami akár csak húsz év múlva fog jelentkezni nála. Ez pedig felveti a komoly társadalmi viták gerjesztésére alkalmas nem tudás jogát.

Dr. Peták István, az Oncompass Medicine alapítója szintén egy hasonlóan nehéz kérdéssel nyitja előadását: Amerikában folyamatban van egy per egy epilepsziás beteg kapcsán, akinek édesanyja az interneten utána olvasva jött rá, hogy fiát félrekezelték. De vajon elvárható-e az orvosoktól, hogy minden új tudományos publikációt elolvassanak, ami 140 órát jelentene hetente? Erre volt válasz Barack Obama elnök kezdeményezése, mely elindította az országot a precíziós orvoslás felé.

Az elsődleges cél ezen a területen a hatékonyság: 80-90 százalékos válaszadási arány is elérhető, ha jó géneket céloznak. Daganatos megbetegedések esetén pedig vannak már olyan – hazánkban is elérhető – nem törzskönyvezett, de célzott klinikai vizsgálatok nyomán kiválasztott gyógyszerek, melyek 30 százalékos válaszadási aránnyal működnek – kemoterápia esetén ugyanez az arány 4 százalék. A Human Genome Project részeként egyébként már azonosították azt az 547 gént (a kb. 3 milliárdból!), amelyek a daganatok kialakulásával hozható összefüggésbe. „Most ezek levadászása a cél." – teszi hozzá Dr. Peták István.

Bidló Judit, Az OEP Ártámogatási Főosztályának vezetője a finanszírozás nehézségei taglalta prezentációjában. A befizetett járulékok a kiadások kevesebb, mint felét állják, a többinek adókból kéne befolynia. A gyógyszerek árazási stratégiája megváltozott, költségalapú helyett értékalapú lett, ami érezhető az árakon: ma már hatvanhárom készítmény ára van ötszázezer forint felett.

Az OEP is a célzott terápiák irányába fog elmozdulni, ezért fontos lehet, hogy ezért a rengeteg pénzért mit várhatnak a terápiáktól. A finanszírozás újragondolása jelenthet megoldást, a kezelés összekötése a terápiával, vagy épp az, hogy csak a klinikailag releváns innovációkat támogassák. Emellett a beteg-élet-érték egységének megteremtése, azaz az élet értékének meghatározása is egy járható út, de ugyanakkor komoly társadalmi viták melegágya is.

Persze van már pozitív példa is az OEP-nél: a hepatitis C terápiájának támogatása esetén egységes pontrendszer mentén születik a döntés a finanszírozási támogatásról, kifizetés pedig csak az eredményes terápiát követően (tehát valóban érték-alapon) történik. Itt jelentősen megnőttek az eredményességi mutatók, és az egy "pozitív terápiás válaszra", azaz egy gyógyult páciensre eső költséget is sikerült jelentősen csökkenteni – zárta pozitívan előadását Bidló Judit.