• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Valóban sokat költenek a magyarok gyógyszerekre?

Gyógyszerpiac Forrás: Weborvos

Az OECD által közölt gyógyszerkiadási adatok nem alkalmasak következtetések levonására - közölték a gyártók szakmai tömörülései.

Magyarország sajnos vezető helyen szerepel  az OECD legfrossebb jelentésében az abszolút és GDP arányos gyógyszerkiadások tekintetében. Bár a közismerten rossz megbetegedési mutatóink akár még indokolhatnák is a magas kiadásokat, a valós adatok mégis mást mutatnak - állapította meg közös közleményében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége.

Mint írják: tekintettel arra, hogy a nemzetközi összehasonlításoknál nem határozható meg egységesen, hogy mit értenek az egyes országok gyógyszerkiadás alatt és annak számítási módszertanában is eltérések vannak (pl. a gyártói befizetések figyelembevétele, felvőbeteg szakellátás gyógyszerköltségeit tartalmazzák-e az adatok, gyógyászati segédeszközök kiadásainak beszámítása a gyógyszerkiadások közé, stb.), így ezen eredményekből hibás következtetések vonhatók le.

Ezért elengedhetetlen lenne a nemzetközi szervezetek részéről az egységes módszertan és validálási folyamat kialakítása. Ezt a megállapítást támasztja alá (http://www.imeonline.hu/article/2410/39_44.pdfKaló Zoltán és munkatársainak tanulmánya, amelyben a szerzők „…egységes módszertan kialakítását javasolják a gyógyszerkiadások összehasonlíthatóságának javítására." Továbbá azt is leszögezik, hogy “…azok a hazai és nemzetközi döntés-előkészítő elemzések, amelyek a fenti tényezőket nem veszik figyelembe, félrevezetőek lehetnek." Ezen tényezőket figyelembevéve a hazai gyógyszerfogyasztási mutatók kalkulálásánál arra a megállapításra jutottak, hogy „hazánkban a gyógyszer-közkiadások részaránya nemzetközi viszonylatban még akkor sem magas, ha nem korrigáljuk az adatokat a gyártói befizetésekkel."

Néhány hónappal ezelőtt a Magyar Gyógyszerészi Kamara közzétette saját számításait és a 2012-es OECD jelentésben szereplő 2,5% állami helyett 1,69%-os teljes (állami + magán) kiadási mértéket talált. Az azóta örvendetesen emelkedő GDP miatt ez az arány mostanra csökkent (http://www.mgyk.hu/data/file/4335_oecd.pdf).

Az elmúlt 10 év során Magyarország a világ egyik leghatékonyabb árszabályozó és árcsökkentő rendszerét alakította ki, amelynek következménye, hogy a hazai gyógyszerárak nemzetközi összehasonlításban a legalacsonyabbak között vannak, továbbá a gyártók jelentős, évente mintegy 60 milliárd forint befizetéssel tovább csökkentik az ország gyógyszerkiadásait.

Ennek eredményeként sajnos a gyógyszerközkiadások nem érik el azt a szintet amely az ország egészségügyi mutatói alapján kivánatos lenne.

A hatásos és biztonságos gyógyszer az egészségbe történő állami befektetés egyik leghatékonyabb eszköze. A magyarok egészségi állapotának javításához elengedhetetlen az erre szánt kiadások növelése - zárul a közlemény.