A gyanús anyajegy ismérveit, a műtétre okot adó betegségeket és a kimetszés utáni gondozás szabályait gyűjtöttük össze.
A legtöbben a melanómától tartanak, ha egy anyajegy elszíneződik vagy megváltozik, pedig nem minden bőrdaganat egyenlő a melanómával. A gyanús anyajegyek hátterében többféle elváltozás is állhat – ezek közül a melanoma a legveszélyesebb, de nem minden típusa viselkedik egyformán agresszíven. A felszínesen terjedő melanoma (superficial spreading melanoma) például hónapokig, akár évekig is a bőr felső rétegében maradhat, míg a noduláris típus gyorsabban nő és korábban adhat áttétet. Időben észlelve és kimetszve azonban a melanoma is jó eséllyel teljes mértékben gyógyítható, ezért döntő fontosságú a rendszeres önvizsgálat és a bőrgyógyászati ellenőrzés.
Nem minden gyanús anyajegy mögött áll életveszélyes folyamat. Előfordulhat bazálsejtes karcinóma is, amely lassan növekszik, áttétet szinte soha nem ad, de kezeletlenül helyileg pusztító lehet. A laphámrák már gyorsabb terjedésre és áttétképzésre is hajlamos, főként legyengült immunrendszer esetén.
Épp ezért minden új, növekvő, viszkető, vérző vagy színében megváltozott anyajegyet, illetve bőrelváltozást érdemes mielőbb bőrgyógyászati vizsgálattal ellenőriztetni – különösen, ha a családban előfordult már bőrrák.
A melanoma korai jeleit az úgynevezett ABCDE-szabály alapján ismerhetjük fel:
Ha egy anyajegy bármelyik kritériumnak megfelel, vagy új tünetek jelentkeznek – például vérzés, viszketés, pörkösödés –, azonnali vizsgálat javasolt. Szintén gyanús jel, ha egy anyajegy „kakukktojásként” eltér a többitől. A bőrön található elváltozásokat érdemes rendszeresen ellenőrizni, különösen azoknak, akik világos bőrűek, sok anyajegyük van, vagy korábban leégtek napozás során.
Ha a bőrgyógyász nem tudja kizárni a rosszindulatúságot, biopsziát vagy teljes kimetszést javasol. Ilyenkor a szövetmintát patológiai vizsgálatnak vetik alá, ami az egyetlen módja annak, hogy biztos diagnózist lehessen felállítani.
Tervezett, orvosi indokkal végzett anyajegy-eltávolításra sor kerülhet:
A beavatkozás bármikor elvégezhető, ha indokolt, de ha tervezhető eltávolításról van szó, a hűvösebb hónapok előnyösebbek. Ősszel és télen kevesebb a napfény, így kisebb a pigmentálódás és a heg elszíneződésének esélye, a bőr kevésbé izzad, nem érintkezik sós vízzel vagy naptejjel, ami mind segíti a gyógyulást.
A kimetszést követően a seb zárása után 1–2 héten belül megtörténik a varratszedés, de a heg érési ideje több hónap. Fontos a seb tiszta, szárazon tartása, és az, hogy legalább 6–8 hétig ne érje közvetlen napfény. A friss heg érzékeny az UV-sugárzásra, ezért javasolt a fizikai fényvédelem (ruha, tapasz), majd a teljes hámosodás után magas faktorszámú fényvédő használata. A helyes utóápolásról ennél is részletesebben tájékoztat a Cleveland Clinic.
Ha a szövettani eredmény negatív, további kezelésre általában nincs szükség. Melanoma vagy más bőrdaganat igazolódása esetén viszont onkológiai követés javasolt – a korai felismerés ebben az esetben is életet menthet.
A bőrrák korai felismerésének kulcsa az önellenőrzés és a rendszeres bőrgyógyászati szűrés. A Skin Cancer Foundation részletes útmutatót kínál arra, hogyan vizsgáljuk át havonta a teljes testünket, beleértve a nehezen látható területeket is.
Források:
American Academy of Dermatology – ABCDEs of Melanoma
DermNet NZ – Melanocytic naevus / Congenital melanocytic naevi
Skin Cancer Foundation – Self-Examination for Skin Cancer
Cleveland Clinic – Mole Removal: Surgery, Aftercare & Scars
Cancer Research UK – Types of Skin Cancer and Prognosis
Ha érdekel, melyek voltak az idei Melanomanap fő üzenetei, ezt a cikket ajánljuk.