Pattanó ujj: a digitális életmód egyre gyakoribb átka

A betegség kialakulásának okairól és kezelési lehetőségeiről kérdeztük szakértőnket.

A digitális falu korszakában a pattanó új előfordulási gyakorisága emelkedőben van. Nem csoda, hiszen a kórkép elsődleges oka a kézen, illetve az ujjaknál lévő ínhüvelygyulladás, amely az ínhüvelyben szűkületet, az inon csomót okoz - magyarázza dr. Bors Katalin reumaetológus és rehabilitációs főorvos, a téma specialistája. A betegség oka lehet előzetes sérülés, de hajlamosítanak is rá bizonyos anyagcsere betegségek – mint például a cukorbetegség – a köszvény, és több autoimmun-, mozgásszervi vetülettel rendelkező kórkép. Nőknél gyakrabban alakul ki ez az állapot, mely minden korban előfordulhat, de idősödő felnőttkorban gyakoribb.

A betegség kialakulása és súlyosbodása lépésről-lépésre

Az alkar hajlító és feszítő izmai ínhüvelyben futó inakban végződnek, és az ujjak csontjainál rögzülnek az ujjbegyek vége előtt. Stabilitásukat nagyban fokozzák az ínhüvelygyűrűk, amelyek a sikamlós, folyadékkal telt ínhüvelyen kívül rugalmasan biztosítják az ínak mozgását. Talán úgy képzelhető el, mint a vitorlásoknál a mozgó kötélzet szerepe – mondja a szakértő. Ha ez az egyensúly felbomlik, először fájdalom jelentkezik az ín lefutásának megfelelően, leggyakrabban a hüvelykujjnál és a középső ujjnál, de érintheti a többi ujjat is. Az in megvastagszik, és kialakul rajta egy csomó, amely a krónikussá váló folyamat hatására egyre csak nő. Ahogy kezelés nélkül egyre fájdalmasabb és nehezebb kinyújtani az érintett ujjakat, illetve amikor a csomó olyan naggyá válik, hogy a mozdulat elakad az íngyűrűnél, leggyakrabban szabad füllel is jól hallható, pattanó hang hallatszik. Mivel a kéz hajlítóizmai erősebbek, mint a feszítők, az érintett ujj vagy ujjak behajlítása még sokszor problémamentes, de a tenyér kifeszítésénél az érintett ujj vagy ujjak már csak a másik kéz segítségével nyithatók ki. Elhanyagolt esetben, akár a behajlítás után – részint a fájdalomtól való félelem, részint az előbb említett kóros állapot miatt – a páciens nem is meri vagy tudja kinyújtani az ujját – mondja Bors Katalin.

A kezelés lehetőségei – elsőként a konzervatív irány javasolt

Ha az érintett idejében fordul mozgásszervi szakorvoshoz, kezdetekben az erőltető mozgások kerülése, nyugalomba helyezés, megfelelő gyógyászati segédeszközök, sínek használata, fásli vagy rögzítőszalag felhelyezése, reumás gyulladáscsökkentő kenőcsök alkalmazása nyújthat segítséget. A kézsebészek közül többen fölöslegesnek mondják ilyenkor a reumás gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NASAID-ok) szedését, de tapasztalatom szerint – mondja Bors Katalin – ha nincs kontraindikáció, érdemes megpróbálni ezen tabletták valamelyikének szedését is. A konzervatív kezelésbe be kell, hogy kapcsolódjanak a fizioterápia nyújtotta lehetőségek, elsősorban a gyógytorna és az elektroterápia - hangsúlyozza a szakértő.

Az előbb elmondott konzervatív kezelés sikertelensége esetén a műtéti beavatkozás előtt próbálkozni lehet lokális szteroid adásával, fogászatban is használt érzéstelenítőkkel kiegészítve. "Saját praxisomban" – mondja Bors Katalin – "ez sokszor sikeresen megoldja a problémát, és még nagyobb sikerrel járhat, ha a gyulladás visszaszorítása után orvosi kollagén injekciót is alkalmazunk néhányszor." Ha a konzervatív kezelés lehetőségeit kimerítettük, végső megoldásként nem kell félni a kézsebészeti beavatkozástól, mely egynapos sebészeti ellátásban megvalósítható – vélekedik szakértőnk. Ilyenkor kis ínhüvely-bemetszéssel felszabadítják a mozgásukban gátolt anatómiai képleteket. Az eljárás célja az ínhüvelygyűrű átvágása, így az ín ismét szabadon mozog az ínhüvelyben. A varratszedés 7-8 nap után következik be, a fájdalom szinte azonnal elmúlik, a szakszerű gyógytorna óvatosan bevezethető. A varratszedésig a sebet óvni kell a víztől. A probléma ezzel véglegesen megoldható az érintett területen.

 Ha érdekel, milyen különleges műtétet hajtott végre a Pécsi Tudományegyetem kézsebészcsapata, ezt a cikket ajánljuk.