A környezetszennyezés már az agyunkat is támadja

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A Környezetvédelmi Világnap alkalmából összegyűjtöttünk néhány olyan friss nemzetközi kutatási eredményt, amelyek arra figyelmeztetnek: a légszennyezés nemcsak a tüdőt és a szív- és érrendszert károsíthatja, hanem az agy működésére is hatással lehet.

Egyre több bizonyíték utal az agyi károsodásra

A légszennyezés egészségkárosító hatásairól hosszú ideje ismert, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a krónikus légúti problémák kockázatát. Az elmúlt években azonban a neurológiai kutatások új irányba fordultak: ma már egyre több tanulmány vizsgálja, milyen hatással vannak a szennyező anyagok az emberi agyra.

Különösen a PM2.5 néven ismert finomrészecskék kerültek a figyelem középpontjába. Ezek olyan mikroszkopikus méretű részecskék, amelyek elsősorban közlekedési emisszióból, ipari kibocsátásból és fosszilis tüzelőanyagok égéséből származnak. Méretük miatt mélyen bejutnak a tüdőbe, majd a véráramon keresztül akár az agyba is eljuthatnak.

A Science of the Total Environment folyóiratban publikált kutatások szerint a finomrészecskék gyulladásos folyamatokat indíthatnak el az idegrendszerben. A szervezet immunválaszának részeként aktiválódnak az úgynevezett mikroglia-sejtek, fokozódik az oxidatív stressz, és sérülhet a vér-agy gát védelmi rendszere is. Ezek a folyamatok hosszú távon idegsejt-károsodáshoz vezethetnek.

Neuroinflammáció: amikor az agy gyulladásba kerül

A neuroinflammáció, vagyis az idegrendszerben kialakuló krónikus gyulladásos állapot fogalma egyre gyakrabban jelenik meg a légszennyezés egészségügyi hatásainak leírásában. Ilyenkor az agy immunrendszerének részét képező sejtek aktiválódnak, ami hosszabb távon idegsejt-károsodáshoz vezethet. A neuroinflammáció számos neurológiai és pszichiátriai betegség, köztük az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a depresszió hátterében is szerepet játszhat.

A tartós légszennyezés-expozíció összefügghet az agyi gyulladás fokozódásával és a kognitív funkciók romlásával. Különösen veszélyeztetettek a nagyvárosi környezetben élők, ahol a közlekedési eredetű szennyezés tartósan magas.

Az ultrafinom részecskék egy része közvetlenül az orrnyálkahártyán keresztül is elérheti az agyat, megkerülve a vérkeringést. Ez különösen aggasztó, mert így a szennyező anyagok közvetlen kapcsolatba kerülhetnek az idegsejtekkel.

Kapcsolat a demenciával és az Alzheimer-kórral

Az egyik legnagyobb figyelmet jelenleg a légszennyezés és a demencia lehetséges kapcsolata kapja. Több nemzetközi kutatás is arra utal, hogy a rossz levegőminőség növelheti a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát.

A JAMA Neurology szaklapokban megjelent elemzések szerint a hosszú távú PM2.5- és nitrogén-dioxid-expozíció összefüggést mutat a demencia gyakoribb előfordulásával. Egy Cambridge-i kutatócsoport több mint 29 millió ember adatát vizsgálta, és arra jutott, hogy minden 10 mikrogramm/köbméter PM2.5-emelkedés mintegy 17 százalékkal növelheti a demencia kockázatát.

A szennyező anyagok szerepe az Alzheimer-kórra jellemző fehérjelerakódások kialakulásában is felmerült. Egyes tanulmányok szerint a finomrészecskék fokozhatják az amyloid-plakkok és a tau-fehérjék felhalmozódását, ami felgyorsíthatja a neurodegeneratív folyamatokat.

A demencia kialakulása rendkívül összetett folyamat, amelyben genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. A légszennyezés azonban egyre inkább olyan módosítható rizikófaktornak tűnik, amelynek csökkentése közegészségügyi szinten is jelentős eredményeket hozhat.

A depresszió és a mentális egészség is érintett lehet

Nemcsak az időskori neurológiai betegségek esetében merül fel a légszennyezés szerepe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) összefoglalója szerint a rossz levegőminőség kapcsolatba hozható a depresszió, a szorongás és más mentális zavarok gyakoribb előfordulásával is.

A légszennyezés által kiváltott gyulladásos folyamatok a hangulatszabályozásban szerepet játszó idegrendszeri mechanizmusokat is befolyásolhatják. Emellett a zajszennyezés, a hőszigethatás és a városi környezet krónikus stressze szintén hozzájárulhat a pszichés terhelés növekedéséhez.

Különösen sérülékenyek lehetnek a gyermekek és a serdülők. A fejlődő idegrendszer érzékenyebben reagálhat a környezeti ártalmakra, ezért a szakemberek szerint a légszennyezés hosszú távon a mentális egészség alakulását is befolyásolhatja.

A tiszta levegő neurológiai prevenció is lehet

A környezetszennyezés csökkentése ma már nem csupán klímavédelmi vagy tüdőgyógyászati kérdés. Egyre inkább az agyi egészség védelmének egyik alapfeltételévé válik.

A rendszeres mozgás, az egészséges étrend és a szellemi aktivitás mellett a tiszta levegő is fontos szerepet játszhat a demencia és a mentális betegségek megelőzésében. A városi zöldterületek növelése, a közlekedési kibocsátások mérséklése és a fosszilis energiahordozók visszaszorítása hosszú távon az idegrendszeri betegségek terhét is csökkentheti.

A WHO becslése szerint a légszennyezés évente több millió idő előtti halálesethez járul hozzá világszerte. A tudomány jelenlegi állása alapján pedig egyre valószínűbb, hogy ennek az árnak egy részét az agy egészsége is megfizeti.

Források:

• Nature Scientific Reports - Lin Zhu, Mingjun Zou: Air pollution and cognitive function: the potential protective effect of physical activity
• PMC - Pawel Serafin, Malgorzata Zaremba, Dorota Sulejczak, Patrycja Kleczkowska: Air Pollution: A Silent Key Driver of Dementia
• Science of the Total Environment - Jie Song, Keyang Han: Microglial Activation and Oxidative Stress in PM2.5-Induced Neurodegenerative Disorders
• JAMA Neurology - Kamran Abbasi, Parveen Ali, Virginia Barbour: Time to Treat the Climate and Nature Crisis as One Indivisible Global Health Emergency
• EEA - Impact of air pollution on mental health (Signal)
• THE LANCET Planetary Health - Clare B. Best Rogowski,∙Christiaan Bredell: Long-term air pollution exposure and incident dementia: a systematic review and meta-analysis
• WHO - Ambient (outdoor) air pollution