Olasz régészek, kémikusok és biológusok csoportja egy 18 méteres mélységben nyugvó, ókori római hajóroncson talált ősi gyógyszer összetételét vetette alá vizsgálatnak.
A hat lapos korongot egy bádogedényben tartották, amelyet valószínűleg nagyobb, fából készült dobozba helyeztek, az azonban elkorhadt. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban a kutatók leírják, hogy a gyógyszert valószínűleg szemfertőzések kezelésére használták.
A tablettáknak otthont adó roncs Kr. e. 140-130 közötti időszakra tekint vissza, és a kutatók úgy hiszik, kereskedőhajó volt, mely Görögországból indult a Földközi-tenger vidékeire. Először 1974-ben fedezték fel Toszkána partjainál, és a nyolcvanas-kilencvenes években tárták fel, a tablettákat azonban csak most elemezték ki részletesen.
A tömegspektrometria feltárta, hogy a tabletták egy sor összetevőt ölelnek fel. Találtak fenyőgyantát, mely antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. Ezenkívül állati és növényi zsírokat, köztük valószínűleg olívaolajat, melyről ismeretes, hogy az ókori parfümökben és orvosságokban alkalmazták.
Felfedeztek még keményítőt, ami a korai római kozmetikumok egyik alkotórésze volt. Legnagyobb mennyiségben cinkvegyületeket találtak, melyekről úgy hiszik, a tabletták aktív összetevői lehettek. Az orvosság összetételéből ítélve a kutatók úgy vélik, szemgyógyászatra alkalmazhatták.
Korábbi vizsgálatuk során egy amerikai csapat genetikai elemzést végzett a növényi összetevőkön. Robert Fleischer, a kutatás vezetője növényi kivonatokat, többek között répa, retek és petrezselyem nyomait találta, ez arra engedett következtetni, hogy a tablettákat gyomorbántalmakra használhatták.