2014-től csak e-kártya lesz Németorszgában

2014. január 1-től a régi biztosítási kártyákat felváltja Németországban az új elektronikus egészségügyi kártya, amivel a német betegpénztárak biztosítottaikat 2011 októbere óta fokozatosan látták el. Az átálláshoz szükséges kártyaleolvasó terminálokkal már megtörtént a német kórházak és orvosi praxisok felszerelése - írja több forrásra hivatkozva a GYEMSZI-ESKI.

A német elektronikus egészségügyi kártya bevezetését a társadalombiztosítási törvénykönyv 5. fejezete szabályozza. A 291. paragrafus határozza meg az új biztosítási kártyára való átállás menetrendjét, a 291.a paragrafus tartalmazza a kártya használatával, az azon tárolt adatokkal és a hozzáférési jogosultságokkal kapcsolatos részleteket. Az elektronikus egészségügyi kártya visszautasítása és a régi kártya megtartása nem lehetséges, mert törvény kötelezi a betegbiztosítókat a kártyák cseréjére.

Németországban a betegpénztárak által 1995-től kiadott betegbiztosítási kártyák 2013. december 31-én függetlenül a rajtuk szereplő lejárati dátumtól elveszítik érvényességüket. 2014. január 1-től a régi kártyákat felváltja az új elektronikus egészségügyi kártya, amiről a Kötelező Betegbiztosítás Csúcsszövetsége és a Pénztári Orvosok Szövetségi Egyesülete állapodott meg.

A német betegpénztárak 2011 októbere óta fokozatosan látják el ügyfeleiket az új elektronikus egészségügyi kártyával, ami a kézhezvételt követően azonnal használhatóvá válik. Jelenleg a kártyákkal való lefedettség 95 százalékos. Azon 15 év feletti személyek számára, akik még nem rendelkeznek az új egészségügyi kártyával, mihamarabb ajánlatos eljuttatni fotójukat betegpénztárukhoz, hogy év végéig számukra az új egészségügyi kártya eljutatható legyen.

2013-ra a közel 2000 német kórházban és 150 ezer orvosi, fogorvosi praxisban már meg is történt azoknak az új kártyaleolvasó termináloknak a telepítése, amelyek mind az új, mind a régi kártyák kezelésére alkalmasak.

Bár jövő év elejétől alapvetően már csak az új elektronikus egészségügyi kártya használható, természetesen azokat, akik az új kártya nélkül keresik fel orvosukat, nem küldik el a rendelésről.

Ilyen esetekben a kezelést követően a biztosítottaknak tíz nap áll rendelkezésükre az érvényes kártya bemutatására. Ellenkező esetben az orvos a biztosított számára a kezelést magán kezelésként számolhatja el.

Az új egészségügyi kártyán a legszembetűnőbb külső változtatás a biztosított fényképének megjelenése, ami a tulajdonos könnyebb beazonosítását és a visszaélések csökkentését szolgálja. A kártyák felületén szereplő fő információk a biztosított neve és biztosítási száma, biztosítójával kapcsolatos adatok, az Informatikai Biztonságtechnikai Hivatal tanúsítványa, ill. az elektronikus egészségügyi kártya megnevezés Braille-írással is feltüntetve. A kártya hátoldalán az európai egészségbiztosítási kártya található, amivel a biztosított 27 tagállam, valamint Izlandon, Liechtensteinban, Norvégiában és Svájcban vehet igénybe orvosi szolgáltatásokat.

A legnagyobb változtatások azonban a kártya belsejében rejlenek, mivel a korábbi kártyán lévő memória chip helyett az új kártya már egy olyan mikroprocesszort tartalmaz, ami igen komplex műveletek végrehajtására alkalmas, ami a jövőben lehetővé teszi a kártyát a kiépülő telematikai hálózatban az egészségügyi adatok magas biztonsági szintnek megfelelő titkosítására (a jelenlegi titkosítási szint 2048 bit), hitelesítésére és a digitális aláírás alkalmazására.

Az adatbiztonság további fokozása érdekében a kártya csak egy 6 számjegyű személyes PIN kód megadását követően alkalmazható.
Az új kártya biztosítottak által kötelezően használandó funkciói között szerepel a biztosítotti törzsadatok (név, születési dátum, cím, biztosítási státusz stb.) elektronikus adatátvitele, az elektronikus recept (kiépítés alatt) és az európai egészségbiztosítási kártya használata.

Ezen kívül a kártya elő lett készítve a biztosítottak kívánsága szerinti elektronikus sürgősségi adatok tárolására, melyek a következők lehetnek:
• kórtörténet, mint pl. allergiák és gyógyszerérzékenység
• 20 háziorvos vagy más orvos által megállapított diagnózis
• gyógyszereléssel kapcsolatos sürgősségi esetekre vonatkozó részletes leírások
• különleges megjegyzések (terhesség, implantátumok, vércsoport)
• a kezelőorvos kontaktadatai

A kártyán opcionálisan tárolhatóak továbbá személyes nyilatkozatok, mint például önrendelkezéssel, szervadományozással és magatehetetlenség esetén a meghatalmazott személyével kapcsolatos információk.

Az elektronikus egészségügyi kártya magas biztonsági szintje volt annak a jövőbeni telematikai infrastruktúrának (jelenleg bevezetésének tervezett dátuma 2016) az előfeltétele, ami majd lehetővé teszi az elektronikus egészségügyi kártya online alkalmazást, illetve további alkalmazások, mint például az elektronikus betegakta és az elektronikus esetakta bevezetését.

Az elektronikus betegakta esetén a beteg opcionálisan dönthet arról, hogy szeretné e kórtörténetét, laboratóriumi leleteit, a sebészeti jelentéseket és röntgenfelvételeket betegaktájában tárolni. Az aktát az orvosok, orvos által felhatalmazott személyzet (asszisztens, ápoló), gyógyszerészek és a gyógyszerész által felhatalmazott asszisztensek írhatják és olvashatják.
A kiépülő telematikai infrastruktúra egy további funkciója az ún. elektronikus esetakta kiépítése, amely az ambuláns és fekvőbeteg szektorok közötti adatcser és együttműködés javítását célozza.

Lényege, hogy több kezelésben résztvevő egészségügyi szolgáltatót fog összekötni online, ami lehetőséget biztosít a kezelést végző orvos részére a kezelési folyamat aktuális alakulásának áttekintésére a leletek, sebészeti jelentések, receptek, terápiás tervek, radiológiai felvételek lehívása révén.
Az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés kétkulcsos technológiára épül, mely során az egyik kulcs a beteg egészségügyi kártyája és annak PIN kódja, a másik az egészségügyi szolgáltató kártyája. Az elektronikus sürgősségi adatok elérése esetén a tervek szerint nem lesz szükséges PIN kód megadása.

Az elektronikus betegakta és az elektronikus esetakta között jelentős különbségek vannak. Az elektronikus betegaktát vezetheti az orvos vagy maga a beteg. Adatvédelmi okokból azonban a beteg dönt annak tartalmáról, hogy mely adatok kerüljenek ott tárolásra vagy törlésre. A gyógyítás szempontjából ennek tehát kevés jelentősége van, mert a kezelést végző szolgáltató nem lehet abban biztos, hogy minden releváns információ a rendelkezésére áll.

Az elektronikus esetaktát azok az egészségügyi szolgáltatók vezetik intézményeken és szektorokon átívelő módon, amelyek adott eset kezelésében részt vesznek. Az akta létrehozása előtt a beteg írásos beleegyezése és részletes tájékoztatása szükséges annak funkciójáról és értelméről. A beteg dönt arról, hogy mely orvosoknak vagy intézményeknek engedélyezi az esetaktához való hozzáférést és a hozzáférési jogosultságot bármikor visszavonhatja. Szükség esetén a beteg hozzájárulása alapján további egészségügyi szolgáltató is bevonható a jogosultsági körbe. Az akta kizárólag a magas szakmai szintű orvosi kommunikáció célját szabad, hogy szolgálja.

Tartalmilag az esetakta egy konkrét diagnózisra fókuszál és csak azzal a konkrét esettel kapcsolatban kerülnek információk az aktába. A beteget kezelő orvosok e platformon segítségével tehát igen fontos információkat és dokumentumokat tesznek elérhetővé a kezelési folyamat végéig. A kezelés befejezését követően adott akta zárásra kell, hogy kerüljön. Az akta maga nem egy dokumentumgyűjtemény, hanem egy olyan strukturált tartalomjegyzék, amely az adott esettel kapcsolatos összes rendelkezésre álló dokumentumot listázza és egy dokumentumra mutató bejegyzés révén teszi azt elérhetővé a telematikai hálózat révén, azaz az egészségügyi adatok nem központilag kerülnek tárolásra, hanem annál a szolgáltatónál, amelynél keletkeznek. Az említett dokumentumok közzé tartoznak többek között különböző leletek, diagnosztikai képadatok, sebészi jelentések, zárójelentések, terápiás tervek.

Az orvosok számára több szempontból előnyös ez az ágazatközi kommunikációs platform. A kórházban már a betegfelvételkor elérhetővé válnak a beutaló orvos adott esettel kapcsolatos leletei és egyéb információi, amivel idő és erőforrás takarítható meg, így a rendszer elősegíti például az egynapos formában történő ellátás fejlődését is.

A szabadfoglalkozású orvosok számára a rendszer lehetővé teszi, hogy a kórházban történtekkel kapcsolatban folyamatosan tájékozódjanak és megalapozottabb döntéseket hozzanak. Még akkor is többletinformációhoz juthatnak, ha nem készület el a kórházi zárójelentés, mivel az elkészült leletek az alkalmazás révén a rendszerben már láthatóvá válnak. A többletinformációk birtokában a kezelést végző orvos magasabb minőségi szinten képes a beteget tájékoztatni, ami erősíti a beteg saját személyére vonatkozó döntési jogát. (VN)