30 éve működik az újjáalapított Állami Számvevőszék

1990. január 1-jén, tehát napra pontosan harminc éve kezdte meg működését az 1989-es rendszerváltással újjáalapított Állami Számvevőszék. Mindemellett 150 év telt el azóta, hogy 1870-ben létrejött az első önálló magyar Állami Számvevőszék. Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, a magyar társadalom érdekében végzi a törvényekben meghatározott feladatait. Értékeli, elemzi a közpénzek felhasználását és a közvagyon kezelését. Az ÁSZ 150 éve a közpénzek őre és 30 éve a magyar demokrácia pénzügyi garantőre - áll az évforduló kapcsán kiadott szerdai közleményben.

Az Állami Számvevőszék közleménye szerint már az 1848-as forradalom során elvárás volt egy olyan intézmény, amely függetlenül felügyeli, elszámoltatja a Kincstárt és a köz javára azt nyilvánossá teszi. Az osztrák-magyar kiegyezést követően, 1870-ben jött létre az első önálló magyar Állami Számvevőszék – korabeli nevén Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék – Gajzágó Salamon vezetésével. Az intézmény 1949-ig működött – a mai Számvevőszékhez hasonlóan – a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként, ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást.

A független Számvevőszék működését az 1947-es kékcédulás választást követő politikai fordulat következtében 1949-ben rendeletileg megszüntették. Ezzel mintegy négy évtizeden keresztül nem volt független közpénzügyi ellenőrzés Magyarországon. Az Állami Számvevőszék 40 év után, 1989. október 23-án jött létre újra a Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg. Működését pedig hivatalosan 1990. január 1-jén – tehát napra pontosan három évtizede – kezdte meg ismét.

A 2012. január elsején hatályba lépett új Alaptörvény, valamint annak első sarkalatos törvénye, a már 2011. július elsejétől hatályos új számvevőszéki törvény jelentősen megerősítette az ÁSZ ellenőrzési lehetőségeit, valamint jelentős súlyt adott a számvevőszéki ellenőrzéseknek. Az új törvényben lefektetett hatásköröknek, illetve jogi következményrendszernek köszönhetően végleg véget ért a következmények nélküli ellenőrzések korszaka Magyarországon.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a 2019. december 29-i évértékelésében úgy fogalmazott: "az Alaptörvény hatályba lépésével Magyarországon méltó rangra emelkedett a közpénzek és a közvagyon védelme." Az ÁSZ elnöke rámutatott: "a számvevőszéki ellenőrzések célja alapvetően nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek fejlesztése, valamint az eredmények fenntartásának támogatása" – húzta alá Domokos László. Az elmúlt kilenc esztendőben az Állami Számvevőszék a működési folyamatait, illetve szervezeti struktúráját illetően alapvető megújuláson ment keresztül. Ez magában foglalta a módszertanok folyamatos fejlesztését, a belső folyamatok átalakítását a tervezéstől egészen a hasznosulásig, valamint a minőségbiztosítás, a humánerőforrás-gazdálkodás újragondolását és megerősítését. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott az ÁSZ – a közpénzt felhasználókat támogató – tanácsadó, tudásmegosztó tevékenysége.

Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy másfél évszázaddal a megalapítása és három évtizeddel az 1990. január 1-jei újraindulása után az Állami Számvevőszék működési folyamatait áthassa a közpénzfelhasználók gyakorlatának fejlesztését célzó szemlélet, valamint megfeleljen a 21. századi kihívásoknak, közte a digitalizáció támasztotta elvárásoknak. Domokos László évértékelésében aláhúzta: "az Állami Számvevőszék 150 éve a közpénzek őre és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőre" - zárul a közlemény.