30 százalékkal kevesebb emlőbiopsziára lehet szükség

A mellrák a leggyakoribb halálos rákbetegség a nőknél. A korai felismerésnek kiemelkedő szerepe van és nagyban megnöveli az érintettek gyógyulási esélyeit. Az MRI (mágnesesrezonancia-képalkotás) jelenleg a legmegbízhatóbb eljárás, amivel a tumort azonosítani lehet a mellszövetben. Tízből egy-két nőnél azonban a módszer "túl pontos", aminek következtében biopszia szükséges ahhoz, hogy a tumor jelenlétét kizárják. A felesleges műtétek fizikailag és lelkileg megterhelőek, ráadásul költségesek is. A Bécsi Orvosi Egyetem, a MedUni Wien nemzetközi munkacsoportja most egy tanulmányban világelsőként bizonyítani tudta, hogy egy speciális MRI-eljárás, a diffúziós tenzor képalkotás (DTI) bizonyos határértéke megmutatja, hogy kell-e szövetmintát venni a kérdéses elváltozásból. Ezzel a biopsziák száma 30 százalékkal csökkenthető -ismertette Bécs Város Külképviseleti Irodája közleményben.

Az MRI során mágneses mezők segítségével meghatározható a vízmolekulák elhelyezkedése a testben. A DTI már a vízmolekulák szerkezetekben való mozgását is mutatja, illetve az úgynevezett diffúziós együttható segítségével ezek mérésére is képes. Ezzel a módszerrel tehát az elváltozások sokkal pontosabban meghatározhatók. A kutatás alapja az, hogy az egészséges szövetekben a hidrogénmolekulák gyorsabban mozognak, mint rosszindulatú daganatok esetében, mivel utóbbiak nagy sejtsűrűségűek és akadályozzák a vízmolekulák mozgását. A csapat megállapította, hogy nem kell biopsziát alkalmazni, ha a diffúziós együttható (vagyis az egységnyi idô alatt egységnyi felületen áthatoló anyag mennyisége) nagyobb vagy egyenlő, mint 1,5 + 10-3 mm2 /s.

A noninvazív DTI vizsgálat mindössze 3 percig tart. A MedUni Wien kutatócsoportja által kifejlesztett módszer eszköztől, radiológusi tapasztalattól, mérési időtől és mérési módszertől független, ezért bármelyik radiológiai osztályon alkalmazható. A most publikált eredmény mögött tízéves kutatómunka áll, a kutatások végig az egyetemen zajlottak. (Fotó: MedUni Wien, Mark Glassner)