35 ezer forintot költünk háztartásonként magánellátásra

Novemberben először jelenik meg a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben c. kiadvány, benne a hazai magánegészségügy legbefolyásosabb szereplőit bemutató TOP30-as listával. A TOP30 kiadvány célja a szektor élén álló karizmatikus személyek listáján túl, hogy átfogó képet adjon a magyar magánegészségügyről, megismertesse az átalakulások okait, motivációit, valamint az aktuális trendeket, célokat. A TOP30 kiadvány bemutatója november 11-én lesz a Nagy Magánpraxisnapon, a Magyar Tudományos Akadémián, tudatta a kiadó közleményében.  

Az utóbbi években a magánegészségügyet robbanásszerű növekedés, piaci koncentráció és konszolidáció jellemezte. 2021-ben a szektor TOP30 legnagyobb szereplője 40%-ot meghaladó árbevétel-növekedést ért el, összesített árbevételük közel 120 milliárd forint volt. A szolgáltatók 2021-es pénzügyi évét még befolyásolta a pandémia, de nagyobb hatással volt rá a hálapénz kivezetése, az orvosok új jogállása. Hogyan tudja a szektor megtartani vagy javítani a pozícióit most, amikor a gazdasági nehézségek miatt sokan, akik eddig ki tudták gazdálkodni a magánrendelés díját, akár megélhetési kihívásokkal néznek szembe?

A pénzügyi kockázatokat csökkentendő, a zsebből fizetett ellátások helyett kézenfekvő megoldás az egészségbiztosítás vagy egészségpénztár. Bár mindkét területen folyamatos növekedés látható, de ezek a finanszírozási eszközök még mindig kevésbé elterjedtek. Még akkor is így van, ha tudjuk, az egészségbiztosítási piac 5 év alatt közel megháromszorozódott: 2016-ról 2021-re 8,7-ről 25,3 milliárdra duzzadtak az egészség-betegségbiztosítási szerződések. Ezzel párhuzamosan az egészségpénztári befizetések is arról árulkodnak, hogy nőtt a lakosság egészséggel kapcsolatos pénzügyi tudatossága, és egyre többen tettek félre egészségügyi kiadásaik fedezetére. Az egészségpénztárak - mind taglétszámban, mind befizetésekben - öt év alatt 60%-kal növekedtek. Azonban ezek a megoldások döntően vállalati befizetésekből, cafeteria juttatásból származnak, az egyéni szerződők aránya alacsony, a biztosítások esetében 10-15% körüli.

Lengyel Lívia közgazdász, a TOP30 kiadvány főszerkesztője kiemelte: “A kiadványban is szereplő kutatásból kiderült, hogy a háztartások éves, közel 300 ezer forintos egészségügyi kiadásaiból átlagosan 35 ezer forintot költöttek magánegészségügyi szolgáltatásokra. 2021-ről 2022-re ez a tétel nőtt a legjelentősebben: 50%-kal. Az egészségügyi kiadások esetében a páciensek fele igyekszik a legjobb árértékarányú megoldást megkeresni, a válaszadóknak mindössze 2%-ának nem számít az ár.”

A TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben c. kiadvány listájából az is kiderül, hogy a magánegészségügy széles társadalmi rétegeket érint, és a szektor elérése már országos méretű. A vidéki nagyvárosokban is kiépülőben vannak komolyabb méretű, széles szakmai lefedettségű és egyre jobb infrastruktúrával rendelkező szolgáltatók. Bár Budapest elszívó ereje még mindig jelentős mind az orvosok, mind a páciensek esetében, de a Budapest-vidék különbség egyre olvad. A Top30 magazinból az is kiderül, hogy a magánegészségügyet igénybe vevők köre ma már egyértelműen mobilabb. Egy-egy unikális szolgáltatásért, specialistáért a páciensek képesek nagyobb távolságot is megtenni, ahogyan az is előfordul, hogy - kimondottan a kedvezőbb árak miatt - a betegek az ország távoli részeire utaznak egy-egy beavatkozásra. 

A magyar páciensek az uniós átlagnál nagyobb arányban használják egészségükkel kapcsolatban az internetet. Míg az uniós polgárok átlagosan 55%-ban fordulnak az internethez egészségükkel kapcsolatos kérdésekben, Magyarország a 64%-os arányával a felső harmadba tartozik. Emellett az online orvosfoglalásban is előkelő helyen áll Magyarország, hazánkban az egészségügyi időpontfoglalások aránya megközelítheti a 30 százalékot. Mivel a páciensek online keresnek információt, online szeretnének megoldást is találni, minél gyorsabban szeretnének időpontot kérni és várakozás nélkül kapcsolatba lépni a kiválasztott orvossal. A rendelésen azonban már nem számít az idő: a páciens szeretne részletes információt kapni betegségéről, gyors, pontos megoldást, a személyzettől pedig figyelmet és minőségi ellátást. A praxis megítélésében az emberi hozzáállás fontos tényező, döntő az empátia. Korunk, közösségi médiától befolyásolt online környezetében nagy jelentőséggel bírnak a hiteles, valós orvosi vizitet, klinikai látogatást értékelő visszajelzések. A betegek előszeretettel olvasnak utána az adott orvosnak, még akkor is, ha ismerőstől kapták az ajánlást. A páciensek minél nagyobb értékű szolgáltatást terveznek igénybe venni, annál részletesebben utána olvasnak az orvosnak, klinikának, beavatkozásnak. A következő években a páciensek fizetőképessége csökkentheti a szektor lendületét, de tekintettel az állami egészségügy helyzetére, inkább a bevételek stagnálásával, a profitabilitás csökkenésével számolunk, drámai visszaeséssel nem.