79 haltak meg tavaly a 'kórházi' baktérium miatt

A legtöbb fertőzés járványügyi helyzete kedvezően alakult tavaly az egy évvel korábbihoz képest, de voltak olyan betegségek, amelyek adatai jelentősen romlottak. Az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb, 2011-re vonatkozó összesítése szerint az infekcióknak számos halálos áldozata is volt.

Fertőző hasmenésben például 86 beteg halt meg, többségük a főleg kórházakban terjedő, a túlzott antibiotikum használat miatt kialakuló, vastagbélgyulladást okozó C. difficile baktérium-fertőzés miatt. 63 beteget a gennyes agyhártyagyulladás, 10-et a legionárius megbetegedést vitt el. Salmonella fertőzésben hárman, heveny hepatitis B vírus okozta megbetegedésben négyen hunytak el. Az AIDS-nek 12 halálos áldozata volt tavaly.

2011-ben 52 850 enterális fertőző megbetegedést jelentettek, 7,1%-kal többet, mint az előző évben (49 340). Az enterális bakteriális fertőző megbetegedések 98,5%-át a campylo-bacteriosis és a salmonellosis tette ki. A regisztrált esetek 1%-át yersinia, shigella, illetve enteropatogén E.coli okozta. Egy-egy importált hastífusz, illetve paratífusz megbetegedés került a nyilvántartásba.

2011-ben 6 446 salmonellosis megbetegedést (6 162 megerősített és 284 valószínűsített eset) regisztráltak, az előző évhez képest 3,2%-os emelkedés volt megfigyelhető. A fertőzés következtében három 60 éven felüli beteg meghalt. A 100 000 lakosra jutó megbetegedések száma Csongrád megye területén volt a legmagasabb, több mint másfélszerese az országos átlagnak, ezt követte Békés, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében volt a megbetegedések előfordulási gyakorisága a legalacsonyabb.

Korösszetételben a csecsemők és az 1-2 évesek voltak a legérintettebbek. A közösségi és területi járványok száma (42) több volt, mint 2010-ben (28).

2011-ben 6 135 campylo-bacteriosist jelentettek, az előző évihez (7 201) képest 14,8%-kal emelkedett a megbetegedések száma. Halálozás nem történt. A 100 000 lakosra jutó megbetegedések száma Csongrád és Baranya megye mellett Vas megyében volt kiemelkedően magas, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrálták a legalacsonyabb előfordulást. Itt is a csecsemők voltak a legérintettebbek. A felderített járványok száma csökkent, a megbetegedések túlnyomó többsége elszórtan fordult elő.

A regisztrált gastroenteritisek háromnegyede enteritis infectiosa (fertőző hasmenés) volt (39 985). A fertőzés következtében 86 beteg meghalt (79 fő C.difficile, egy beteg rotavírus, a többi ismeretlen kórokozó által okozott tünetek következtében). A meghaltak között 2 csecsemő volt, 6-an 30-59 éves korcsoportba tartoztak, 79-en 60 éven felüliek voltak. A legtöbb fertőző hasmenéses eset Somogy, Tolna és Veszprém megyében fordult elő, itt a betegség gyakorisága az országos átlag kétszeresét, Békés, Csongrád, és Fejér megyében az országos átlag több mint másfélszeresét tette ki, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos átlag negyedét sem érte el. A laboratóriumi vizsgálat a megbetegedések 60%-ában rotavírust, 35%-ában calici/norovírust, 5%-ában adenovírust derített fel.

2011-ben 249 akut vírushepatitist jelentettek, 26,1%-kal kevesebbet, mint 2010-ben. A hepatitis infectiosa diagnózissal bejelentett megbetegedések 32,9%-át hepatitis A vírus, 26,5%-át hepatitis B vírus, 21,7%-át hepatitis E vírus és 17,3%-át hepatitis C vírus okozta.

A hepatitis A megbetegedések száma jelentősen csökkent az előző évhez képest. Haláleset nem történt. A területi morbiditás Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb. Nyolc megyéből nem jelentettek egyetlen hepatitis A megbetegedést sem. A specifikus morbiditás a 15-19 éveseknél és a 3-5 éveseknél volt a legmagasabb, ettől alig maradt el a 6-9 éves korcsoport érintettsége.

Az előző évi 59 akut B hepatitis esettel szemben 2011-ben 66 megbetegedés került a nyilvántartásba. Négy beteg halt meg heveny hepatitis B vírus okozta megbetegedésben. Az esetek mintegy 70%-át a 25-44 évesek körében kórismézték, a 23 éven aluliak között nem fordult elő megbetegedés. 43 akut hepatitis C esetet jelentettek, több mint háromszorosát az előző évinek (10). A legtöbb megbetegedés (18 eset) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén fordult elő, de sok esetet regisztráltak Hajdú-Bihar valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében és a fővárosban is. A legtöbb esetet a 20-29 évesek között észlelték. A hepatitis E vírus okozta megbetegedések száma (54) alig változott az előző évihez viszonyítva (50). A legtöbb esetet Budapesten (11) diagnosztizálták. Ezen kívül Csongrád megyéből 8, Pest és Somogy megyéből 5-5 megbetegedést jelentettek. A megbetegedések csaknem háromnegyedét az 50 éven felüliek között észlelték.

A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek járványügyi helyzete összességében kedvezően alakult. Nem diagnosztizáltak sem hazai, sem importált eredetű poliomyelitis, diphtheria, illetve congenitalis rubeola syndroma megbetegedést, azonban az előző évi mentesség után ismét előfordult kanyaró, rubeola, mumpsz, valamint tetanusz.

Egy Romániából importált és négy, az importált esettel összefüggő kanyaró megbetegedés fordult elő Pest megyében. Az esetek három migráns családot érintettek, a legfiatalabb beteg 17 hónapos, a legidősebb 29 éves volt. A betegek közül négy oltatlan volt, egy külföldön kapott kanyaró elleni oltást. Három importált rubeolát jelentettek, két beteg Vietnamban, egy pedig Romániában fertőződött meg. Egy 53 éves és három 70 évesnél idősebb személy betegedett meg tetanuszban, közülük egy meghalt.

2011-ben 37 legionárius megbetegedést jelentettek, közel harmadával kevesebbet, mint 2010-ben (60). A betegek közül tíz halt meg. A megbetegedések 81%-át a fővárosból, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből jelentették. 2011-ben a legfiatalabb beteg 19 éves, a legidősebb 81 éves volt. 2011-ben 40 389 varicellát jelentettek, alig valamivel többet, mint az előző évben (39 602). Egy beteg halt meg. A 100 000 lakosra jutó megbetegedések száma Veszprém, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt kiugróan magas. A korábbi évekhez hasonlóan a betegség a 3-5 évesek között volt a leggyakoribb, ezt követte az 1-2 évesek és a 6-9 évesek érintettsége. 2011-ben 3 185 skarlát megbetegedés került a nyilvántartásba, 20%-kal több mint az elmúlt évben (2 650). Az előfordulási gyakoriság Zala Győr-Moson-Sopron, Baranya és Veszprém megyében volt a legmagasabb, de az átlagosnál jelentősebb gyakoriságot észleltek Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Vas megyében is. A betegség előfordulása a 3-5 évesek körében volt a legmagasabb, mintegy 18-szorosa az országos átlagnak.

2011-ben 256 gennyes agyhártyagyulladást jelentettek, 35%-kal többet, mint 2010-ben. 70 meningitis epidemica, 62 S.pneumoniae, 8 pedig Haemophilus influenzae, 116 gennyes agyhártyagyulladás nem önálló néven jelentendő baktérium miatt alakult ki. A 70 meningitis epidemica diagnózissal nyilvántartott eset közül 12 halállal végződött. A betegek mintegy fele 18 évesnél fiatalabb volt. A 62 pneumococcus meningitis esetszám 29%-kal volt több mint a 2010. évi (48). A betegek 63%-a 50 év feletti volt. Tizenöt fő meghalt. Az elhunytak (egy 4 éves beteg kivételével) 39 éves vagy idősebb korcsoportba tartoztak.

Haemophilus meningitisben nyolc személy betegedett meg 2011-ben (2008-ban 6, 2009-ben 3, 2010-ben 5 eset). Egy 75 éves beteg halt meg. Egy-egy beteg kettő, illetve 7 éves, a többi beteg 36 éves vagy annál idősebb volt. A 116, egyéb etiológiájú agyhártyagyulladásos beteg közül harmincöt halt meg, az elhunytak (egy egy hónapos csecsemő kivételével) a 45 éves vagy idősebb korcsoportba tartoztak.

A vírusok által okozott idegrendszeri fertőző betegségekben 144 személy betegedett meg: 43 megbetegedés kullancs-encephalitisnek, 4 eset nyugat-nílusi láznak bizonyult, a további 97 megbetegedés közül 47 eset fertőző agyvelőgyulladás, 50 pedig meningitis serosa néven került a nyilvántartásban. Kevesebb kullancs-encephalitis megbetegedést regisztráltak 2011-ben (43), mint az előző évben (50). Egy beteg halt meg. Az előfordulási gyakoriság Zala Somogy és Vas megyében volt a legmagasabb. 2011-ben a nyugat-nílusi láz megbetegedések száma (4) kevesebb, mint ötöde volt az előző évinek (19). Halálozás nem történt.
A Lyme-kór bejelentések száma (1 681) alig harmadával volt kevesebb a 2010. évinél. Kiugróan magas megbetegedési gyakoriságot észleltek Nógrád megyében, ezt követte, Somogy és Győr-Moson-Sopron megye érintettsége. A tularemia megbetegedések száma (15) mindössze 12%-a volt az előző évinek (126), haláleset nem történt. Az ornithosis bejelentések száma (34) az előző évinek (13) két és félszeresére nőtt, egy beteg meghalt. Több leptospirosis fordult elő (16) mint az előző évben (9). A bejelentett Q-láz esetek száma (37) az előző évben regisztráltnak közel felére csökkent. A vírusos vérzéses láz szindrómával 2011-ben nyilvántartásba került (9) betegek száma fele volt a 2010. évinek. Két megbetegedés külföldi eredetű dengue vírus miatt alakult ki (India, Thaiföld), a hazai eredetű (7) fertőzéseket kivétel nélkül hantavírus okozta.

Duplájára emelkedett a malária megbetegedések száma (10) az előző évihez képest (5). A betegek közül 7 magyar, 3 külföldi állampolgár volt, kilenc fő Afrikában, egy Dél-Amerikában fertőződött.

2011-ben összesen 162 újonnan diagnosztizált HIV-pozitív esetet regisztráltak, 10%-kal kevesebbet, mint az elmúlt évben (182). Az újonnan felderített HIV-fertőzött személyek túlnyomó többsége (92%) férfi, 8%-a (11) volt nő. 2011-ben az újonnan felderített HIV-fertőzöttek kb. fele a 30-39 évesek, 27%-a a 20-29 évesek korcsoportjába tartozott. Az ismert állampolgárságú személyek közül 119 magyar és 10 külföldi volt. A 126 ismert rizikócsoportú HIV-pozitív személy 84%-a olyan férfi volt, aki férfiakkal tartott fenn szexuális kapcsolatot, 14%-a heteroszexuális érintkezés révén fertőződött. Két személy transzfúzió révén fertőződött, mindketten külföldi állampolgárok voltak.

Ebben az évben olyan személy, aki bizonyítottan intravénás kábítószer-használó vagy hemofiliás volt, nem került a HIV-adatbázisba. 2011-ben 32 AIDS megbetegedést diagnosztizáltak, összesen tizenkét beteg halt meg a betegség következtében. A 80-as évek közepe óta egyébként Magyarországon összesen 2115 HIV-pozitív személyt regisztráltak, 656 főnél diagnosztizálták az AIDS-tünetegyüttest, közülük 327-en haltak meg.

Múlt évben a szexuális úton terjedő betegségek közül a bejelentett syphilis megbetegedések száma 10%-kal, a chlamydia-fertőzések és a gonorrhoea-fertőzések száma 20%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Mind a három bejelentendő fertőzésben kétszer-háromszor több férfi betegedett meg, mint nő. Mindhárom fertőzés a leggyakrabban a fővárosban fordult elő, vidéken Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legtöbb syphilises eset. Az acut urogenitális chlamydiasis gyakorisága Hajdú-Bihar megyében, a gonorrhoea-é Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében haladta meg az átlagot.