• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A beteg is kíváncsi a saját műtétjére

Hírek Forrás: Semmelweis Egyetem

A humánumot nélkülöző orvos–beteg kommunikáció félreértésekhez, akár perekhez is vezethet.

Ön megnézné a műtétjéről készült videofelvételt? Bár első gondolatra talán kissé bizarrnak tűnhet, egy hazai kutatásban résztvevő 100 nőből mégis 92 az operációját követően igent mondott a felajánlott lehetőségre, és megtekintette a felvételt. Igény tehát lenne az alaposabb betegtájékoztatásra - olvasható a Semmelweis Figyelőn.

A klinikai gyakorlatban manapság a szóbeli felvilágosítás a jellemző, de sok helyen a betegek pontokba szedett leírást is kézhez kapnak a műtét menetéről, a kockázatok esélyeiről, a beavatkozás után várható állapotukról. Noha a pácienseknek aláírásukkal tanúsítaniuk kell, hogy elolvasták és megértették az információkat, azonban az kérdéses, hogy mennyit értettek meg valójában a hallottakból illetve a leírtakból.

A nem kellően átfogó, sokszor a humánum alapjait is nélkülöző orvos–beteg kommunikáció számos félreértéshez, bizalomvesztéshez, adott esetben akar bírósági ügyekhez, kártérítési perekhez is vezethet. A betegeknek nemcsak a szakszerű ellátáshoz, hanem a részletekbe menő, emberséges tájékoztatáshoz is joga van" - írta tanulmányában Dr. Sobel Gábor, a Semmelweis Egyetem II. Szülészeti es Nőgyógyászati Klinika kutatója. Hogy képet kapjanak a hazai betegtájékoztatás valós helyzetéről és a felmerülő igényekről, Dr. Sobel Gábor és kollégái tisztázni szerették volna - betegek véleménye alapján - a műtéti felvételek használhatóságát. A szakértők meggyőződése ugyanis, hogy az alapos betegtájékoztatás hozzásegíti a betegeket ahhoz, hogy megértsék a betegségüket és a kezelés lényegét is. Bár ez az orvosok számára időigényes, jó hatással lehet a beteg gyógyulási folyamataira.

A videók nyugtatóan hatnak a páciensekre

A kutatás során 100 nőgyógyászati endoszkópia előtt álló nőt kérdeztek meg arról, hogy beleegyeznek-e abba, hogy videofelvétel készüljön a beavatkozásról, valamint, hogy utána, ha módjuk lesz rá, megtekintenék-e. Minden résztvevő beleegyezett a felvételbe, és 92-en meg is nézték a róluk készült videót. Az átlagosan hatvan perces műtétek felvételéből az operációt végző sebész körülbelül 2-10 perc hosszúságúak videót készített. Ezt a betegek CD-éken megkapták, amihez az orvosok szóbeli magyarázatot is adtak. „Mind a 92 páciens jónak tartotta, hogy megnézhette a műtétjét bemutató felvételt. Érdekes eredmény, hogy bár 88 beteg kifejezetten félelmetesnek, illetve felkavarónak tartotta a látottakat, de végül mégis megnyugvással töltötte el őket, hogy megnézhették a beavatkozást" - olvasható a tanulmányban.

Már háromdimenziós technika is létezik

Nem véletlen, hogy a betegtájékoztatás technikája éppen a plasztikai sebészetben indult rohamos fejlődésnek, hiszen itt különösen fontos a páciensek számára, hogy tisztában legyenek a részletekkel. Szeretnék például látni, milyen lesz az eredmény, milyen külső megjelenésbeli változásokra számítsanak. Az Amerikai Plasztikai Sebészeti Társaság 2008-as éves gyűlésén az Info-Surge – személyre szabott online betegtájékoztató programokkal foglalkozó cég - különleges fejlesztést mutatott be. A szakemberek létrehoztak egy háromdimenziós programot, amelynek segítségével az érdeklődők mindent megtudhatnak például a mellnagyobbító műtétekről.

A legnagyobb vonzerőt a háromdimenziós animációk esetében az jelentheti, hogy a betegeknek nem kell azokkal a véres részletekkel szembesülniük, amiket a műtétek közben felvett videókon láthatnak. Az Info-Surge betegtájékoztató programja egyszerű, gyors és olcsó megoldást jelent, ami az orvosoknak és a pácienseknek egyaránt könnyebbséget jelent. "Elsődleges célunk az volt, hogy az embereket megkíméljük a szakmai zsargontól és szakszavaktól, valamint hogy pontos és széleskörű tájékoztatást nyújtsunk a műtétekről és az utókezelésről, az összes kockázat ismertetésével. Úgy gondolom, ez maradéktalanul sikerült." - nyilatkozta Eran Kabakov, az Info-Surge ügyvezető igazgatója.

Itthon lassan változik a helyzet

„Sajnos hazánkban igen korlátozottan érhetőek el olyan információs anyagok, amelyek segítségével jelentős kommunikációs lépések hidalhatóak át. Mindennapi orvosi gyakorlatunkban nemegyszer igen nagy kihívást jelent, ha a pácienseket a szövődmények kockázatáról, illetve adott esetben egy már fellépett szövődményről kell tájékoztatnunk. A műtéti felvételek segíthetnek a műtét előtti felvilágosításban, és a műtét utáni orvosi vizitek során is lényegesen érthetőbb magya rázat adható az operáció egyes szakaszairól, továbbá könnyebben megérthetőek (és így valószínűleg köny nyebben elfogadhatóak) a posztoperatív állapotban fel lépő jelenségek és kellemetlen tünetek" – írta Dr. Sobel Gábor az Orvosi Hetilapban megjelent tanulmányban. (Vojnits Blanka)