• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A bizonytalan fiatalok jobban kötődnek a mobiljukhoz

Hírek Forrás: ELTE

A mobiltelefon által nyújtott folyamatos kapcsolat lehetősége a bizonytalan, szorongó fiataloknak sokkal fontosabb, mint másoknak.

Ezt állapították meg az ELTE Etológia Tanszék és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai - közölte az ELTE.

A mobiltelefon által nyújtott folyamatos kapcsolat lehetősége a bizonytalan, szorongó kötődésű fiataloknak sokkal fontosabb, mint másoknak – állapították meg az ELTE Etológia Tanszék és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai. A Humans’ attachment to their mobile phones and its relationship with interpersonal attachment style című publikáció a Computers in Human Behaviour szakfolyóiratban jelent meg.

A kérdőíves felmérésből az is kiderült, hogy az ún. bizonytalan, szorongó kötődésű emberek – azok, akik nagyon vágynak az intimitásra, de félnek attól, hogy párjuk elhagyja, vagy nem szereti őket – nagyobb mértékben mutatják a mobiltelefonhoz való kötődés jeleit. „Korábbi kutatások szerint az emberek többsége stressznek éli meg, ha nincs nála a mobiltelefonja, lemerül vagy otthon felejti azt. A közelség-keresés és az elváláskor jelentkező (szeparációs) stressz a társas kötődés legfontosabb jellemzői. Ezt mutatja minden gyerek a szülei felé, és felnőttként is kötődünk szerelmünkhöz, a családtagjainkhoz vagy legjobb barátunkhoz" – mondta Konok Veronika tudományos segédmunkatárs, a publikáció egyik szerzője. A mobiltelefon egyszerre eszköz, mellyel a kötődési kapcsolatok fenntarthatók és erősíthetők, de egyúttal maga is a kötődés tárgyává válik: keressük a közelségét, és a tőle való elszakadás stresszt okoz.

Az ELTE-s publikáció szerint míg a mobiltelefon közelségének keresése egyformán fontos szinte mindenki számára, addig a mobiltelefon által nyújtott folyamatos kapcsolat lehetősége a bizonytalan, szorongó kötődésű fiataloknak sokkal fontosabb, mint másoknak. Ez érthető, hiszen ők nehezen tudnak egyedül lenni, állandó kapcsolatot igényelnek másokkal. Az online kutatásban 142, 19 és 25 év közötti fiatal vett részt. A kutatók azért ezt a korcsoportot választották, mert ez az első olyan felnőtt generáció, akik már mobiltelefon mellett nőttek fel, ők a digitális bennszülöttek.

A Miklósi Ádám egyetemi tanár által vezetett etológiai kutatócsoport szemléletváltást szeretne elérni a mobiltelefon használatával kapcsolatos kutatásokban: a jelenséget eddig a viselkedési addikciók (hasonlóan a szerencsejáték vagy számítógépes játék-függőséghez) oldaláról közelítették meg, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a mobiltelefonhoz való kötődés sokkal általánosabb, és gyakorlatilag minden fiatalra jellemző. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség etológiai megközelítése célravezetőbb lehet, mert így nem abnormális, és csak bizonyos egyénekre jellemző szélsőségként tekintenénk rá. A jövőben – az etológiai megközelítéshez kapcsolódva – viselkedéstesztekkel szeretnének további adatokat gyűjteni.

A publikációt Konok Veronika tudományos segédmunkatárs, Gigler Dóra biológus, Bereczky Boróka Mária tudományos segédmunkatárs és Miklósi Ádám egyetemi tanár jegyzi.