• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A diabétesz tényleg öt különböző betegség?

Hírek Forrás: MTI

Az egyik csoportnál nagyobb volt a vakság kockázata, a másiknál a vesebetegségé, tehát az ő esetükben más kezelés lehet hasznos.

A diabétesz "öt különböző betegség", mindegyik másképp kezelhető - írta a BBC egy új kutatásra hivatkozva. A diabétesz vagy cukorbetegség, mely a világon 11 felnőttből egyet sújt, fokozza a szívroham, a stroke, a vakság, a vesebetegség és a végtag-amputáció kockázatát.

Az 1-es típusú az immunrendszer betegsége, mely tévedésből rátámad az inzulintermelő sejtekre, így nincs elég inzulin a vércukorszint szabályozására. A 2-es típusú diabéteszt leginkább a helytelen életmód következményének tartják, mivel a testzsír befolyásolhatja az inzulin működését.

A svéd Lundi Egyetem Diabéteszközpontja és a finn Molekuláris Orvostudományi Kutatóintézet tudósai 14 775 beteg adatait, köztük részletes vérvizsgálati eredményeit elemezték. A The Lancet Diabetes and Endicrinology című szaklap friss számában megjelent eredmények arra mutatnak, hogy a pácienseket öt csoportba lehet osztani.

Az első csoportba kerültek a súlyos autoimmun betegségben szenvedők, lényegében az 1-es típusú diabéteszesek, akiket látszólag egészségesen, fiatal korban támad meg a kór, a szervezet az immunhiba miatt nem tud inzulint termelni. A második csoportba szintén súlyos inzulinhiányos betegek tartoznak, akik eleinte ugyanolyannak tűnnek, mint az első csoport tagjai, egészséges testsúlyuk volt, inzulinhiánnyal küzdöttek, de az immunrendszerük nem volt hibás. A harmadik csoportba sorolták a súlyosan inzulinrezisztens betegeket, akik általában túlsúlyosak voltak, az inzulintermelés nem állt le, ám a testük már nem reagált rá.

A negyedik csoportban azok voltak, akiknek enyhébb diabétesze az elhízással összefüggően alakult ki, ám anyagcsere szempontjából közelebb álltak a normálishoz, mint a harmadik csoport tagjai. Az ötödik csoportba az enyhe, idős kori diabéteszes pácienseket sorolták, akiknél akkor jelentkeztek a tünetek, amikor lényegesen idősebbek voltak, mint a többi csoport betegei, és állapotuk általában jobb volt náluk.

"Ideális esetben a diagnózis tartalmazza, melyik csoportba tartozik a beteg, így a kezelést is pontosabban lehet meghatározni. Az első három súlyos típust agresszívebben lehet kezelni, mint a két enyhébbet" - mondta el a BBC-nek Leif Groop, a kutatók egyike. A második csoport betegeit jelenleg 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnák, mivel nincs autoimmun betegségük, az új kutatás szerint azonban a kórt valószínűleg az inzulinelőállító bétasejtek okozzák, nem a túlsúly, ezért kezelésüknek az 1-es típusú diabéteszhez kellene közel állnia. A második csoportnál nagyobb volt a vakság kockázata, a harmadiknál a vesebetegségé, tehát az ő esetükben a gyakoribb szűrés lehet hasznos.

Legolvasottabb cikkeink