• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A fertőzéstől való félelem evolúciója

Hírek Forrás: MTI

A szexuálisan terjedő betegségek is hozzájárulhattak a monogámia kialakulásához.

Amikor a vadászó-gyűjtögető csoportok letelepedtek és földművelő közösségeik egyre nagyobbra nőttek, a nemi betegségek terjedése jelenthette azt a veszélyt, amely miatt a monogámia társadalmi normája kialakulhatott - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a Nature Communications című szaklapban megjelent kanadai tanulmányt.

A kanadai Waterloo-i Egyetem kutatói demográfiai és fertőzésterjedési paramétereken alapuló számítógépes szimulációval modellezték azt, hogyan alakulhattak az emberi csoportokon belül a partnerkapcsolati szokások.

"Kutatásunk arra világít rá, hogy a természeti környezet egyes tényezői, többek között a fertőző betegségek alapvetően befolyásolhatják a társadalmi szabályok alakulását. Azt is megmutattuk, hogy a matematikai modelleket nemcsak a jövő megjósolására, hanem a múlt megértésére is használni lehet" - magyarázta Chris Bauch matematikus, a tanulmány egyik szerzője.

Amikor a populáció létszáma megnő, a nemi betegségek károsítják a poligám férfiak termékenységét, így a partnerkapcsolati szokások megváltoztatása a legelőnyösebb az egyén és a csoport számára is - mutatták ki a tudósok.

Az őskori vadászó-gyűjtögető csoportokban szokás volt, hogy néhány férfi - a minél több utód érdekében - "monopolizálta" a nemi érintkezést, a populáción belül élő nők közül sokkal lépett kapcsolatba.

Ezekben a korai társadalmi csoportokban, ahol egyszerre legfeljebb harminc szexuálisan aktív egyed élt, a nemi betegségek járványai nem tartottak sokáig, a csoport életét sem befolyásolták jelentősen.
Azonban ahogy a földművelés elterjedésével megnőtt a csoportok lélekszáma, a kutatók szerint nőtt a nemi betegségek gyakorisága a poligám hálózatokban, amelyek egymással is "átfedésben lehettek"

Modern gyógyszerek hiányában a szifilisz, a chlamydia és a gonorrhea okozta meddőség is gyakorivá válhatott, ezért előnyösebbnek bizonyult egyetlen partnerrel kapcsolatot tartani, de még fontosabb volt, hogy megbüntessék azokat a férfiakat, akik kitartottak a poligámia mellett. A monogámiát erőltető csoportok így legyőzhették azokat, akiknél nem voltak ilyen szabályok - állapították meg a kutatók.