A fogyatékosokat sújtotta elsőként a válság

A fogyatékos emberek támogatása nem jótékonykodás, hanem hosszútávon megtérülő, mindenki számára hasznos befektetés – mondta el Kovács Ágnes, a MEOSZ elnökségi tagja a Fogyatékossággal élő emberek harmadik Európai Parlamentjén ma Brüsszelben. A gazdasági válságra való hivatkozással meghozott kormányzati intézkedések Európa-szerte a fogyatékos embereket sújtották elsőként, a szociális és emberi jogok háttérbe szorításával azonban nem lehet pénzügyi és gazdasági konszolidációt elérni – vélik az ülésen részt vevő szervezetek, amelyek 80 millió európai fogyatékos embert képviselnek.

Az ülésnapot az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) kezdeményezte azzal a céllal, hogy a fogyatékos emberek szervezetei áttekintsék az Európai Parlament képviselőivel és az Unió döntéshozóival, hogyan hatott a gazdasági-pénzügyi válság a fogyatékos emberekre és a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtására. Az ülésen azt is megvitatják, hogy milyen intézkedésekkel lehet biztosítani a fogyatékos emberek számára a válság idején az egyenlő jogokat és lehetőségeket. A tervek szerint egy határozatot is elfogadnak a résztvevők, amely kimondja, hogy a szociális és emberi jogok háttérbe szorításával nem lehet elérni pénzügyi és gazdasági konszolidációt. A határozat hangsúlyozná azt is, hogy az Egyezmény végrehajtása alól a kormányok nem bújhatnak ki a válságra hivatkozva, és azt, hogy a fogyatékos emberek szervezeteit be kell vonni a döntéshozatalba.

Hazánkban a válság mellett a téves kormányzati politika is súlyosbította e társadalmi csoport helyzetét. A fogyatékossági támogatás 20 ezer forint körüli összege évek óta nem nőtt, az oktatás terén a szegregáció felé való visszalépés tapasztalható, a segédeszköz ellátásra szánt források csökkenőben vannak. A szociális szolgáltatásokra is lényegesen kevesebbet költ az állam: a súlyosan fogyatékos embereket segítő támogató szolgáltatásokra (szállítás, személyi segítés) 2008-ban még 8 milliárd forint jutott, azóta azonban évről évre kevesebb, 2012-ben pedig támogató szolgáltatásra és négy másik szociális feladatra összesen már csak 4,5 milliárd forintot szánt a kormány.

A kötelező társadalombiztosítási befizetéseken alapuló rokkantnyugdíjat is megszüntette az idén a kormány, helyette nagyon alacsony összegű, sok esetben 30 ezer forintos ellátást kapnak az érintettek, amelyet semmilyen alkotmányos garancia nem véd. A foglalkoztatási rehabilitáció gyakorlatilag nem működik, a rehabilitációra javasoltakat képzés alig, munkahelyek pedig szinte egyáltalán nem várják. A januártól induló új támogatási rendszer sem fogja növelni a megváltozott munkaképességű emberek rendkívül alacsony foglalkoztatottságát, sőt, a súlyosan fogyatékos emberek egy jelentős része várhatóan a meglévő munkáját is el fogja veszíteni.

Az ülésnapon az európai fogyatékos embereket képviselő szervezetek mintegy 450 küldöttje vesz részt, a fogyatékos emberek hazai közösségét a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) 22 tagú küldöttsége képviseli.

Részletek itt, az ülést az interneten élőben közvetítik.