Amikor Semmelweis gyermekágyi lázra vonatkozó téziseit tudományos tanok igazolták, drága síremléket emeltek neki.
Szifilisz, vérmérgezés, négyszeri exhumálás – halála után sem nyugodhatott békében az anyák megmentője. Semmelweis Ignácot először Bécsben, a schmelzi temetőben helyezték örök nyugalomra, és – ahogy a Semmelweis arca című filmből is kiderül – szokatlan módon, négyszer is exhumálták – írja az mno.hu portálja.
Először 1891-ben, amikor a bécsi temetőt a város terjeszkedése miatt felszámolták. A maradványokat Bécsből hazaszállították, és a Kerepesi úti temetőben – ahol Semmelweis elhunyt gyermekei is feküdtek – helyezték el. A következő exhumálásra 1894-ben került sor. Ekkor már Semmelweis gyermekágyi lázra vonatkozó téziseit tudományos tanok igazolták, így aztán drága síremléket emeltek neki, és nemzetközi gyűjtést kezdeményeztek Semmelweis köztéri szobrának felállítására.
Harmadszor akkor hantolták ki a koporsót, amikor 1929-ben az úgynevezett művész-író parcellába szállították. Negyedszerre 1963-ban a család kérésére exhumálták Semmelweis testét. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum megalapítása kapcsán arra kérte a családot, hogy hadd végezzék el a maradványoknak a Semmelweis halálának a körülményeire fényt derítő antropológiai vizsgálatát.
Semmelweis felfedezésével megelőzte a korát. A tudomány fejlődése paradigmaváltások sora, Semmelweisnek éppen az lett a veszte, hogy kortársai tudatlanságból, gőgből elutasították a nagy elme előremutató, ám az adott kor tudását túlhaladó felfedezését. Semmelweis földi maradványait a negyedik kihantolás után az orvostörténeti múzeummá berendezett budai szülőházának kertjében, az épület falában helyezték végső nyugalomra. A teljes cikk a portálon olvasható!