A hazai édesipar kedvenc ünnepe a húsvét

A húsvéti szezon előtt bizakodóak a hazai édességgyártók. Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, a Bonbonetti csoport vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy tavaly a 2008 óta folyamatosan csökkenő édességpiac ismét növekedni kezdett: táblás csokoládéból 7, desszertekből pedig 10 százalékkal nagyobb értékben vásároltunk, mint 2013-ban, és hasonló emelkedést volt tapasztalható a szezonális termékek esetében is.

Az elnök hozzátette, hogy a piac az emelkedés ellenére sem éri még el a válság és a NETA bevezetési előtti szintet. Bár nagyon örülnek az ígéretes számoknak, jó lenne azt is tudni, vajon valós fogyasztásnövekedésnek, vagy pedig az online kasszák miatt kifehéredő gazdaságnak köszönhetően ilyen pozitívak az eredmények.

A Szövetség egyik legnagyobb vívmányának azt tartjuk, - emelte ki az elnök, - hogy a szezonális vásárlásokon egyértelműen meglátszik az elmúlt tíz év, amit a valódi csokoládé kommunikációjára fordítottunk. A valódi csokoládéból készült figurák értékbeni részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, ma viszont már több mint 90 százalékos részesedéssel büszkélkedhetnek. A bevonómasszából készült figurák ezzel párhuzamosan jóformán eltűntek a kereskedelemből.

Vásárláskor érdemes alaposan áttanulmányozni a termékek címkéjét – figyelmeztetett Sánta Sándor. Akár nyúl, akár tojás, a fontos, hogy valódi kakaómassza legyen benne. Ez étcsokoládénál minimum 35 százalék, tejcsokoládénál minimum 25 százalék kakaótartalmat jelent, a fehér csokoládé esetében pedig 20 százalék kakóvaj és 14 százalék tejszárazanyag az előírás. (Egyéb esetben a termék nem nevezhető csokoládénak.)

A húsvéti időszakban a karácsonyit közel 1/3-ával meghaladó mennyiségű csokoládéfigurát vásárolunk, így tulajdonképpen ez a figurás csokoládék legnagyobb ünnepe. Sánta Sándor ismertette a Nielsen piackutató adatait is, amelyek szerint a tavalyi évben majdnem 4 milliárd forintért, 940 tonna szezonális édességet vásároltak a magyarok a húsvéti szezon három hónapja alatt. Ez az egy évvel megelőzőhöz képest 12 százalékos értékbeni és 3 százalékos mennyiségbeli növekedést jelentett. A legnépszerűbbek az egymással folyamatos versengésben lévő tojás és nyúl figurák, ahol tavaly ismét a nyulak vették át a vezető szerepet, mert míg a tojások tartották 2013-as 39 százalékos részesedésüket, a nyulak részesedése 38-ről 41 százalékra növekedett.

Az elnök elmondta azt is, hogy hiába híres, és bír nagy hagyományokkal a hazai édesipar, a magyarországi csokoládégyárak száma drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben. Érdekesség - tette hozzá -, hogy ma Magyarországon mindössze két aprócska kézműves cég dolgozik bean to bar technológiával, – azaz hogy úgy készítenek csokoládét, hogy a kakaóbab feldolgozását is helyben végzik - az így készült termékek pedig valódi ínyencségnek számítanak. Büszkék is vagyunk rájuk, hiszen egész Európában sem sokan dolgoznak így. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy a néhány évtizede, a 80-as években a nagy budapesti csokoládégyárakban is így készítették a csokoládét, mégpedig nem is kis mennyiségben.

A húsvét azonban nemcsak a csokoládéról szól. Hazai cukorkagyárakban készülnek hagyományos cukormárkáink, mint a Francia Drazsé, vagy a Negró, de Magyarországon gyártják a Haribo és a PEZ cukorkákat is.

Húsvét idején kekszből is sokkal több fogy, mint egyébként. Darált háztartási kekszből például dupla mennyiség, több mint 400 tonna, mivel gyorsan, finom süteményeket lehet készíteni belőle.