• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A holtak, akik életet mentenek

Egészségpolitika 2019.02.12 Forrás: Weborvos Szerző:
A holtak, akik életet mentenek

Megrendítően szép, látványos és sok információval bíró film készült a szervtranszplantációról.

„Nagyon érdekes film volt, tetszett, mert komoly hangvételű és megérintő volt számomra, és az is tetszett benne, hogy ugyan sajnos a donorok holtak voltak, de új életeket menthettek meg szerveikkel” – fogalmazott középiskolás unokahúgom a transzplantációról szóló film megtekintése után. A „Halottat operálunk, hogy életet menthessünk” című film az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának munkáját mutatja be az Irodához befutó szervriadótól kezdve, az átültetésre történő felkészülésen, a donorszerv eltávolításán, szállításán át a beültetésig.  A „Cool Story Bro” sorozatban készült alkotás kiemelt célja a transzplantáció körüli tévhitek eloszlatása, s a film A Nekem Szól! Egészségértés Díj 2018 nyertesei között volt, második helyezést ért el az „Egyéb társadalmi/gazdálkodó szervezet kategóriában.

A tavalyi transzplantációs statisztikákról a Weborvoson részletesen beszámoltunk, a legfontosabb eredmények közé tartozott, hogy tíz százalékkal nőtt a szervdonációk száma, s tavaly történt meg a tízezredik szervátültetés az immár 45 éves transzplantációs történetünkben.

 

Dr. Mihály Sándor igazgató (OVSZ Transzplantációs Igazgatóság) 

2018-ban 168 elhunyt donor és 45 élődonor adott szervet, az Eurotransplanttól 119 szerv érkezett, s összesen 505 transzplantáció történt. Kiemelkedően magas volt a szívátültetések száma: 62, és szintén rekordot ért el a tüdőátültetéseké: 23, s szintén nőtt a veseátültetés 335-re, ugyanakkor nem volt hasnyálmirigy transzplantáció.

Ők jelentik a legtöbb donort

A donációban nagyon sok múlik az egészségügyi intézményeken is. Tavaly a donorjelentő kórházak közül 15-15 jelzés érkezett a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Idegsebészeti Klinikától, az MH Egészségügyi Központ, Honvédkórháztól és az Országos Klinikai Idegtudományi Intézettől, a megyei kórházak közül a Fejér Megyei Szent György Kórház 12 alkalommal jelzett, de az olyan kisebb városi kórház, mint a dunaújvárosi 3 alkalommal jelentett.

Miért kell erről otthon beszélnünk?

Tavaly 596 új beteg került transzplantációs várólistára, s év végén 1388-an várakoztak, és sajnos 48-an nem élték meg a szervátültetés lehetőségét. Az adatok is bizonyítják, jóval nagyobb potenciál van a szervátültetésben, ráadásul a beavatkozásoknál nincs finanszírozási korlát, ám a donorszervek hiánya nemcsak nálunk jellemző, hanem általános világjelenség.  Ezért is fontos tudni, hogy hazánkban a feltételezett beleegyezés elve él, miszerint ha valaki életében nem tiltakozott az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor feltételezhető, hogy beleegyezik ebbe. Aki halála után szeretné, hogy szerve, szervei életet menthessenek, életminőséget javíthassanak, annak tulajdonképpen semmit nem kell tennie a hazai jogszabályok szerint. Ugyanakkor fontos, hogy beszéljenek erről a családban; ismerjék meg egymás véleményét, hiszen egy tragikus helyzetben nagy segítség lehet a hozzátartozó számára, ha ismeri az elvesztett családtagja véleményét, esetleges tiltakozáskor ezt dokumentálják. Miért is? Mert nem a hozzátartozónak kell döntenie a tragédia egyébként is nagyon nehéz pillanataiban. A potenciális donorral foglalkozó orvos mindig megkérdezi a hozzátartozót a donációról, hiszen a donort már nem tudja kifaggatni, de mégsem a kérdezett, hanem az elhunyt egykori véleményére kíváncsi - ez nyilván a hozzátartozókban erős érzelmeket válthat ki. Persze a halál bekövetkezte után gyakori a családi tiltakozás, ezek gyakoriságát 30 százalékra becsülik: nagyjából száz beültethető szerv elvesztését jelenti, ezért is fontos a kérdés tisztázása még életünkben.

„…a mi fiunk segített másokon”

A filmben megszólal egy édesanya és édesapa, akinek harmincéves fia vált donorrá, beszélnek arról, mit éltek át szülőként reménykedve, hogy felépül szerettük, s hogy miként birkóztak meg az agyhalál látványával, hiszen a lélegeztetés miatt olyan, mintha élne a hozzátartozójuk, ám valójában már visszafordíthatatlan az agy és az agytörzs működésének hiánya, hiába fenntartható még néhány napig a keringés. Arról is szólnak, miként oldotta egyéni tragédiájukat némi kis jó érzés, hogy „a mi fiunk segített másokon”. (Fotók: a "Cool Story Bro” filmjéből)