senkinek sem könnyű pihentetően aludni 32 fokban, és sok esetben a légkondicionálás is zavaró hatású lehet.
A tartós kánikula szinte minden emberre hat valamilyen módon, sokaknál az alvást teszi nehézzé, esetleg súlyosbítja a már meglévő alvászavarokat. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus alvást segítő tippeket adott a meleg napokra és arra is felhívta a figyelmet, hogy csak a pontos diagnózisra épülhet hatékony kezelés.
Az adaptálódás is nehéz, a körülmények is zavaróak
A kánikula, az időjárási frontok szinte mindenki hatnak valamilyen módon, bár vannak, akik jóval érzékenyebben reagálnak másoknál. Főként azoknak nehéz alkalmazkodni a sokszor szélsőséges vagy gyorsan változó időjárási körülményekhez, akik valamilyen alapbetegséggel küzdenek, például szív-érrendszeri vagy légzőszervi betegek, illetve a menopauza időszakát élik vagy idősebbek.
Ugyancsak súlyosbodhatnak a már meglévő alvászavarok, nem elsősorban szervi okok miatt, hanem a megváltozott körülmények okán. Hiszen senkinek sem könnyű pihentetően aludni 32 fokban, és sok esetben a légkondicionálás is zavaró hatású lehet, különösen, ha túl hűvösre állítják.
Kánikula idején érdemes tehát alaposan felkészülni az alvásra, viszont ha már régebben fennáll vagy fokozódik az alvászavar és már nappali tüneteket – például fáradtságot, rossz közérzetet, memóriaromlást, teljesítménycsökkenést – is okoz, mindenképpen szakértő segítséget kell kérni.
Hogyan készüljünk kánikula idején a jó alvásra?
Az alvászavart mindenképpen vizsgálni kell
Bármilyen alvászavarról, vagy alváshoz kapcsolódó problémáról van szó, elsősorban ki kell deríteni, milyen okok vannak a háttérben. Sokszor a hőség csak felerősíti azt, ami már egyébként is jelen van, a megoldást már az enyhébb idő sem hozza el. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, amelyek már hatékonyan kezelhetőek – hangsúlyozza a szakember.
Sok esetben alváslaborban történő vizsgálat szükséges a pontos diagnózis felállításához, hogy éjszaka, alvás közben monitorozhassuk az alvás közbeni légzést, a perifériás pulzust, a vér oxigén-telítettségét, mellkasi légzési kitérést, szívfrekvenciát, testpozíciót, lábmozgást, valamint az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát. Az eredmények értékelése alapján tudunk felállítani egy olyan diagnózist, amelyre építve megkezdhetjük a kezelést.