A hosszan tartó krónikus köhögés hátterében szamárköhögés is állhat

Május óta emelkednek a szamárköhögéses (pertussis) esetek, és immár valamennyi megyét elérte a megbetegedés. Dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy felnőttek esetében a folyamatos, hosszan tartó száraz köhögés kivizsgálásában sokszor indokolt lehet a pertussis kutatása.

Emelkedő esetszámok

Hazánkban 2024. 20. hetétől kezdődően emelkedett a bejelentett pertussis gyanús esetek száma, az elmúlt öt hétben a heti esetszám 16 és 21 között változott – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ közleményében, amely arra is kitér, hogy 2024-ben eddig összesen 153 szamárköhögés gyanús megbetegedésről érkezett bejelentés. 

Honnan ismerheti fel a szamárköhögést?

A szamárköhögés egy bakteriális fertőzés által okozott súlyos légúti megbetegedés, ami a megfázáshoz hasonló, enyhe felső légúti tünetekkel (orrfolyással, orrdugulással, tüsszögéssel, enyhe köhögéssel, esetleg hőemelkedéssel) kezdődik. Ezek az általános tünetek természetesen még nem jelentik azt, hogy szamárköhögésünk van, és általában ritkán kerül sor a diagnózis felállítására ebben a korai szakaszban – mondja dr. Potecz Györgyi. Hozzáteszi: ha azonban ismert pertussisban szenvedő személy van vagy volt a környezetünkben, akkor javasolt minél hamarabb orvoshoz fordulni. Nagyjából két héttel később a hurutos tünetek enyhülnek, és kezdetét veszi a betegség következő szakasza, amelyben a szamárköhögésre jellemző heves és kontrollálhatatlan rohamokkal járó, akár percekig tartó köhögés dominál. A köhögés rendkívüli módon megterheli a szervezetet, fokozott nyákképződéssel, hányással, valamint légzési nehézségekkel is járhat. A rohamok végén sokszor húzó, éles hangú belégzés hallható, amit a részlegesen beszűkült légutak okoznak. Ezek a tünetek akár egy hónapig is elhúzódhatnak, mire a betegség harmadik szakaszába lép a beteg, amit már a rohamok gyakoriságának és intenzitásának fokozatos csökkenése jellemez. Tehát hosszan elhúzódó betegségről van szó, amit nem véletlenül neveznek Kínában 100 napos köhögésnek.

Kikre jelent nagy veszélyt a betegség?

A betegség elsősorban a 3 hónapnál fiatalabb, oltatlan vagy még nem védett csecsemőkre a legveszélyesebb. Esetükben a köhögési rohamok akár légzésszünetet vagy légzésleállást is okozhatnak, oxigénhiányt és a központi idegrendszert érintő szövődményeket okozva. Sajnos a halálesetek zöme a három hónaposnál fiatalabb csecsemők körében, a még oltatlan újszülöttek körében fordul elő. 

„A serdülők és felnőttek tünetei általában enyhébbek, mint a csecsemőké és kisgyermekeké. A magas kockázati csoportba tartozó betegeknél, többek között a krónikus tüdőbetegeknél (COPD, asztma) nagyobb az esélye a szövődmények kialakulásának (A tüdőgyulladás a pertussis leggyakoribb és legveszélyesebb szövődménye). Becslések szerint évente 24,1 millió szamárköhögés-eset fordul elő világszerte, ám sok esetben nem kerül diagnosztizálásra a betegség. Ezért, ha hetekig elhúzódó, izgatott, improduktív köhögés áll fenn egy serdülőnél vagy felnőttnél, és a köhögés a szokásos kezelésekkel is dacol, pertussis irányában is elindulhat a kivizsgálás”.

Mint arra dr. Potecz Györgyi felhívja a figyelmet, a szamárköhögés ellen kizárólag védőoltás nyújthat hatékony védelmet, amit kombinált oltóanyaggal, kötelező védőoltásként kapnak meg a csecsemők 2, 3 majd 4 hónapos korukban. Mivel azonban oltás nem ad élethosszig tartó védettséget, és elsősorban a még oltatlan csecsemők számára jelent rendkívül súlyos szövődményeket a betegség, ezért már a családtervezés időszakában javasolt a leendő szülők újravakcinázása. A várandósok oltására is van lehetőség a 27. héttől, és erősen ajánlott az oltás azoknak a családtagoknak is, akik az újszülöttel kapcsolatba fognak kerülni, mert tünetmentesen ők is hordozni tudják a légutakban a kórokozót.