• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A húsevés segíthette az emberré válást

Hírek Forrás: MTI

Nagy jelentősége miatt a kutatók erőfeszítéseket tesznek a rendszeres húsevés időpontjának meghatározására.

Egy másfélmillió évvel ezelőtt élt gyerek koponyájának töredékei, melyekre nemrégiben Tanzániában bukkantak, arra utalnak, hogy a korai hominidák nemcsak alkalomszerűen ettek húst, hanem rendszeres húsevők voltak - állapították meg tanulmányukban spanyol kutatók.

Az eredmény megerősíti azt a korábbi elméletet, hogy a húsevés segítette az ember nagyméretű agyának kialakulását. "Tudom, hogy szörnyen hangzik a vegetáriusok számára, de a hús tett emberré bennünket" - mondta Manuel Domínguez-Rodrigo, a Madridi Complutense Egyetem archeológusa, akinek tanulmánya a PLoS ONE című nyílt hozzáférésű tudományos portálon jelent meg.

Korábbi kutatások is utaltak már arra, hogy az olyan korai hominidák, mint az Australopithecusok, ehettek valamennyi húst.

Azonban csak a rendszeres húsfogyasztásról vélekednek úgy a szakemberek, hogy az jelentős változást hozott a Homo nemzetség, az ember leszármazási vonalában. Gyakran az Etiópiában fellelt, 2,6 millió éves kőszerszámokat tartják az emberi "húsfeldolgozás" legkorábbi jeleinek, de vitatott bizonyítékok léteznek arra is, hogy már legalább 3,4 millió éve dolgozhattak fel húst.

A mostani tanulmány szerint arra utaló jeleket találtak a tanzániai leletből származó gyerekkoponyán, hogy tulajdonosa a húshiányos táplálkozás okozta alultápláltságban szenvedett. Ez azt sugallja, hogy a húsevés abban az időben - másfélmillió évvel ezelőtt - már az emberi táplálkozás rendszeres része volt.

A koponya, amelynek darabjait vizsgálták, egy kétévesnél valamivel fiatalabb gyerekhez tartozhatott, aki vagy a Homo habilis, vagy a Homo erectus előemberfaj tagja volt. A koponyatöredékeken talált jellegzetes csontlézió jellemzően a B9 és a B12 vitamin hiánya következtében lép fel: ez a típusú alultápláltság általában az elválasztás környékén alakul ki, amikor a csecsemőnél bevezetik a szilárd táplálékot. A kutatók feltételezése szerint vagy magának a gyereknek volt húshiány miatti alultápláltsága, vagy ha még anyatejen élt, akkor anyja szenvedett húshiányban.

Ugyanakkor más kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a vörösvértestek számának csökkenését, amely a koponyán talált elváltozásokat okozhatta, az alultápláltságon túl más is kiválthatja, például egyes parazitafertőzések - idézte a LiveScience című ismeretterjesztő portál.
(http://www.livescience.com/23671-eating-meat-made-us-human.html