A járóbeteg-ellátás irányába kellene tolni az egészségügyet

Garancia kell arra, hogy bármi történik is négyévente a szavazófülkékben, az egészségügy biztos pályán halad, ez az egyetlen útja a gyökeres és eredményes változásnak – mondta a Magyar Hírlapnak Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója beszélt az egyetemi oktatókórházakról és a kancelláriarendszerről is. Nem gondolja, hogy a kórházigazgatók ellenállnának a rendszer átalakításának.

– Elfogadta a parlament az egyetemi kórházak létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. Hogyan értékeli az intézkedést?

– A kérdés bonyolult, érdemes kicsit messzebbről kezdeni a választ. A felsőoktatási törvény említett módosításában is szerepel, hogy Magyarországon nagy létszámban tanulnak az orvosi karokon és egyetemeken külföldi hallgatók, ami az államnak jelentős bevételt jelent. Időközben kiderült az is, hogy e diákok nagy része az elméleti tanulmányait befejezve – vagyis harmadév után – visszamegy a saját országába, hogy a gyakorlati oktatást ott teljesítse, azzal az indokkal, hogy ott jobbak a körülmények, felszereltebbek a kórházak. Ennek okán indult el az a gondolatmenet, hogy a hazai egészségügyi felsőoktatási intézményeknek is biztosítaniuk kellene azokat a feltételeket, amelyek a magas szintű gyakorlati képzéshez szükségesek. A Szegedi Orvostudományi Egyetemnek a Bács-Kiskun Megyei Kórház az oktatókórháza, és évek óta részt veszünk mind a szakorvosképzésben, mind a medikusok gyakorlati oktatásában. Jelenleg is körülbelül negyven diák teljesíti nálunk a gyakorlati képzését. Ez a kórház számára is jó, hiszen ha a medikusok jól érzik magukat, akkor nagy eséllyel a diplomaszerzést követően a mi kórházunkat fogják választani. Az egyetemmel kötött megállapodásunk egyébiránt már arra is kiterjed, hogy angol nyelvű gyakorlati képzést is nyújtunk, tehát külföldi hallgatók is jöhetnek hozzánk.

– Ez kifejezetten előremutatónak hat…

– Valóban, ám az elfogadott törvényjavaslattal az változik, hogy míg egy egyetem oktatókórháza megmarad önálló intézménynek irányítását és költségvetését tekintve, addig a módosítás alapján a leendő egyetemi kórház beolvad a felsőoktatási intézménybe, és megszűnik az önállósága. Tehát a szakmai kérdésekről a rektor, gazdasági kérdésekről pedig az adott egyetem kancellárja dönt majd. A lehetőséget három egyetem kapta meg eddig erre: a debreceni, a szegedi és a pécsi. A Semmelweis Egyetem helyzetét későbbi kormányrendelet rendezi.