A szakma reméli, hogy vérzéseken kívül a többi alig diagnosztizálható kórkép is bekerül az indikációba.
A vékonybél kapszulás endoszkópos vizsgálatát az Országos Egészségpénztár immáron harmadik éve finanszírozza bizonyos diagnózisok esetén. A megfelelő miniszteri rendelet megszületését a szakma kiváló képviselői harcolták ki, akik közül ki kell emelni Rácz István győri professzor, és Pák Gábor főorvos (Esztergom) meghatározó szerepét: ők végezték az első kapszulás endoszkópiás vizsgálatokat hazánkban – írja dr. Székely György és dr. Kovács Márta, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórház I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztályának szakorvosa közös cikkében, amely az Orvosok Lapja júliusi-augusztusi számában jelent meg.
A szerzők emlékeztetnek arra, hogy többéves előkészítés után született meg az a miniszteri rendelet, amelynek alapján vékonybélvérzés gyanúja esetén, amennyiben a felső és alsó panendoscopos vizsgálat nem igazolt vérzésforrást, a kapszulás endoszkópia finanszírozott, ambuláns vizsgálatként elszámolható. A vizsgálatot a szakma által kijelölt centrumokban végzik országszerte, e kiemelt finanszírozású beavatkozásra egyéves keretet határoztak meg minden centrum számára.
A vékonybélből eredő vérzések 5%-át teszik ki az összes vérzésnek felnőttekben, míg gyerekeknél ez 16%. A vérzések oka lehet tumor, különféle jó- és rosszindulatú daganatok, polypok, valamint a bélfekélyek. Ezeket okozhatják gyógyszerek (kálium, NSAID), vagy anatómiai rendellenességek, daganatok, bélgyulladások.
A kapszulás endoszkópia, amely a világszerte csak az utóbbi évtizedben terjedt el, a korábbi bonyolultabb, vagy nem eléggé pontos eljárásokhoz képest egyedülálló pontossággal tudja feltérképezni a vékonybél nyálkahártya eltéréseit. A módszer kiszorította a korábbi költséges vizsgálatokat, és a pontos diagnózis miatt e betegek többszörösébe kerülő kórházi ellátását megtakarítja. E betegeknél az ismeretlen eredetű, visszatérő vérzések kivizsgálása korábban gyakran hónapokig tartott.
A 26x11 mm-es 11 gr súlyú kapszula másodpercenként 2-6 képet készít a vékonybélről, függően a bélperisztalitkától. A képeket egy szoftver segítségével értékeli az erre létrehozott készülék. Kamerával továbbítja a képeket a beteg testére erősített felvevőkészülékbe, majd az összegyűjtött fotókat és videó felvételeket a megfelelő szaktudással és rutinnal rendelkező gasztroenterológus értékeli ki. A fotók minősége megegyezik, sőt meg is haladhatja az endoszkópos vizsgálatok által nyújtott képalkotási lehetőségeket.
A kapszulás vizsgálat a vérzés tényét és annak pontos helyét is képes jelezni. E kapszulák fókuszát, látószögét és képi megjelenítését folyamatosan fejlesztették az utóbbi években. A kapszula egyszer használatos, per vias naturales távozik. Kontraindikációt jelent a vékonybél szűkület, ezért ezt ki kell szűrni, nehogy elakadjon a kapszula (CT enterográfia). Ha a helyzet nem egyértelmű, akkor felszívódó jelző-kapszula alkalmazása ajánlott.
A vizsgálat legfontosabb indikációja a tápcsatorna vérzése akut, vagy krónikus esetekben. Ugyancsak kiválóan alkalmas a vékonyél diffúz (Crohn betegség, coeliakia) és lokális (polyp, tumor, gyógyszeres vérzések) megbetegedésének tisztázására. Az utóbbi 5 évben kidolgozták a vastagbél kapszulás endoszkópiáját is, amely újabb forradalmi előrelépést jelent a diagnosztikában.
Megjelentek az első költség-hatékonysági vizsgálatok is. Ezek egyértelműen megállapították, hogy e betegeknél a kórházi ápolások, kezelések, műtéti beavatkozások a negyedükre csökkennek. (R. Marmo és mtsai, Eu J Gastroent Hepatol, 2007, 9: 175-183). A jelenleg nyújtott OEP támogatáshoz ezt a tényt is hozzá kell számítani, és így az eljárás semmiképpen sem tekinthető veszteségesnek.
A kapszula-endoszkópos vizsgálat előkészítése azonos a vastagbél tükrözéssel. A vizsgálat előtti napon az ebédet követően folyadék diétát kell tartani. A béltisztító folyadék elfogyasztása után, a vizsgálat napján célszerű a buborékképződést gátló simethicont is adni. A vizsgálat alatt nem szabad erős elektromágneses térben tartózkodni (MR készülék, amatőr rádióadó közelében), hogy a rádióinterferencia ne zavarja az adatok tároló egységbe jutását. Ritka szövődményt jelent a kapszula elakadása. Esetenként a kapszula nyálkahártya sérülést, esetleg enyhe vérzést is provokálhat.
Mi lenne a jövő? A vékonybélbetegségek legsúlyosabb formáinak diagnosztikája (M. Crohn, lymphomák) még nincs finanszírozva. A szakma hatására azonban elindultak a tárgyalások és remélhető, hogy a vérzéseken kívül a többi alig diagnosztizálható kórkép is bekerül az indikációk listájára. 2008 óta hozzáférhető a nyelőcső- valamint a vastagbél kapszula is, amelynek technikája egyre inkább fejlődik. Ezek egyelőre csak magánrendelőkben férhetők hozzá, igen borsos áron. Tény továbbá, hogy a felső- alsó panendoscopia diagnosztikus és terápiás lehetőségeit (szövettani mintavétel, polypectomia) e módszer még nem tudja elérni.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!