A koronavírus-fertőzés hosszú távú hatásairól az akadémián

A szakemberek bemutatták a COVID-19 okozta szövődményeket, valamint ismertették a kezelési lehetőségeket.

Milyen hosszú távú szövődményei lehetnek a koronavírusnak? Mire figyeljünk, ha már felgyógyultunk a betegségből? Hogyan kerülhetjük el a maradandó károsodásokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ azok az orvosok, akik „A poszt-COVID-szindróma aktuális kérdései” címmel tartottak előadás-sorozatot a Magyar Tudomány Ünnepe keretében 2021. november 16-án az MTA Székház Dísztermében.

A COVID-19 olyan szövődményeket okozhat, amelyek megfelelő orvosi kezelés nélkül – vagy akár annak ellenére is – maradandó károsodással járhatnak. Kialakulhatnak például a szívben, az agyban, a tüdőben, a végtagokban, a tápcsatornában és az idegrendszerben is. Az összefoglaló néven poszt-COVID-szindrómának nevezett problémákat folyamatosan kutatják és vizsgálják a szakemberek a leghatékonyabb kezelések kialakítása céljából.

„A poszt-COVID-szindróma aktuális kérdései” című szimpóziumon a szakemberek bemutatták a COVID-19 okozta szövődményeket, valamint ismertették a kezelési lehetőségeket. Merkely Béla (Semmelweis Egyetem) a kardiológiai vonatkozásokat vázolta fel, megvilágítva annak a hátterét, miért nagyon fontos a fertőzést követően is a pihenés és a kímélő életmód, valamint a rendszeres testmozgáshoz való kíméletes és fokozatos visszatérés. Janszky József (PTE Neurológiai Klinika) a kórházi ellátást nem igénylő COVID-megbetegedések idegrendszeri és pszichológiai következményeit ismertette. Bodó Imre (SE Belgyógyászati és Hematológiai Klinika) a vírus és a trombózis összefüggéseit elemezte, kitérve az adenovírus-alapú vakcinák trombózishajlamot befolyásoló hatásaira. Müller Veronika (SE Pulmonológiai Klinika) a pulmonológiai hatásokat, Szabó Attila (SE I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika) a gyermekgyógyászati problémákat járta körbe.

A konferencia 1. része itt látható