Ha valamikor, akkor most indokolt lenne, hogy minden 18 év feletti magyar névre szóló levelet kapjon a koronavírus-helyzetről.
Az új koronavírus elleni fellépés kapcsán a DK képviselője Kásler Miklós szakminisztert kritizálta, az MSZP politikusa az iskolai tavaszi szünet előrehozását vetette fel, a Jobbik frakcióvezetője pedig a kormányt bírálta hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. A vírushelyzet következményeiről az interpellációk során is szó esett.
DK: Káslert tegyék ki az operatív törzsből!
Oláh Lajos (DK) a koronavírussal kapcsolatban arra szólította fel a kormányt, hogy tegyék ki Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét az operatív törzsből, mert a DK értékelése szerint tárcavezető mind egészségügyért, mind oktatásért felelős miniszterként megbukott. Úgy fogalmazott: hazudna, ha azt mondaná, hogy az operatív törzs munkáját a profizmus hatja át, és ennek Kásler Miklós az oka.
A DK 14 pontos javaslatcsomagját ajánlotta a kormány figyelmébe, és határozott álláspontot várt a kormánytól a rendezvények lemondásával kapcsolatban.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet: Kásler Miklósnak több évtizedes egészségügyi intézményvezetői tapasztalata van. Legyenek kicsivel több tisztelettel! - figyelmeztetett.
Az államtitkár ismertetése szerint jelenleg 9 fertőzöttről tudnak Magyarországon és 67-en vannak karanténban, az Olaszországban járt diákcsoport ugyanakkor elhagyhatta a kórházat. Elmondta: folytatódik a Szent László kórházban a férőhelyek bővítése, és folyamatosan zajlik azok beazonosítása, akik fertőzöttel érintkezhettek.
Megerősítette: a koronavírus elleni védekezés ügye nem pártpolitikai ügy, hanem összefogást, higgadtságot, és felelősségteljes magatartást igényel. Kérdés, hogy a DK a nyers pártpolitikai utat választja, vagy úgy dönt, hogy hozzátesznek valamit a munkához - fogalmazott.
MSZP: ha szükséges hozzák előre a tavaszi szünetet az iskolákban!
Harangozó Tamás (MSZP) köszönetet mondott az operatív törzs, a rendvédelem, az egészségügy munkatársainak és az államigazgatásban dolgozóknak a koronavírussal kapcsolatos munkájukért.
Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg is 400 üres, betöltetlen körzeti orvosi hely van Magyarországon, miközben Olaszországban 20 ezer egészségügyi dolgozót vesznek fel azonnal, és megkönnyítik egészségügyi intézmények műszerek beszerzését. Arra kérte a kormányt, hogy mérje fel a lélegeztetőgépek számát és szerezze be késlekedés nélkül a szükséges eszközöket.
A kabinetet arra is felkérte: intézkedjen, hogy minden iskolában egyforma módon jelenjenek meg a fertőtlenítés eszközei, illetve fontolja meg, hogy ha szükséges, a tavaszi szünet előrehozásával reagáljon a járványügyi helyzetre.
Azt is felvetette: át kellene tekinteni a járványügyi helyzettel kapcsolatos munkaügyi szabályokat és tájékoztatni kellene az állampolgárokat a jogaikról és kötelességeikről. Úgy vélte: ha valamikor, akkor most indokolt lenne, hogy minden 18 év feletti magyar névre szóló levelet kapjon a koronavírussal kapcsolatos helyzetről.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára megerősítette: a javaslatok jó részével már foglakozott az operatív törzs. Megerősítette: minden forrás biztosít a kormány a koronavírus elleni védekezésre. Hangsúlyozta: teljes mértékű a nyilvánosság az ügyben, az állampolgárok napi 24 órában kérhetnek információkat ingyenes zöld számon és az interneten is.
DK: hogyan hárítják el a koronavírus-járvány gazdasági hatásait?
A koronavírus-járvány gazdasági következményeiről kérdezte az interpellációk sorában a pénzügyminisztert Varju László (DK), azt hangoztatva: az egészségügy felkészültsége utáni következő kérdés az lesz, hogyan reagál a helyzetre a gazdaság.
Arra emlékeztetett: a járvány kiindulópontja a világ GDP-jének ötödét adó Kína, a hatások pedig már érzékelhetőek a járműiparban éppúgy, mint a vasúti- és légiközlekedés csökkenésében, azaz a válság már az ajtónkon kopogtat. Hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben gazdaságélénkítő lépésekre van szükség.
Válaszában Tállai András államtitkár jelezte: a kormány idejében felkészült a koronavírus jelentette kockázatokra, legfontosabb feladatának a magyar emberek egészségének, biztonságának, életének védelmét tekintve.
Hozzátette: a járvány egészségügyi veszélyeivel szembeni védekezés megelőzi a gazdaságélénkítő lépéseket, amelyekre májusban a költségvetés tervezete és a kapcsolódó adószabály-módosítások benyújtásakor kerülhet sor.
Az államtitkár hangsúlyozta: az elmúlt években jelentősen javultak az egyensúlyi folyamatok, így a magyar gazdaság erős és felkészült a kihívásokra.
A választ az interpelláló nem fogadta el, a plénum azonban - 111 igen, 43 nem és egy tartózkodó szavazat mellett - igen.
Jobbik: váltsák le Kásler Miklóst!
Lukács László György (Jobbik) a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban az azonnali kérdések között felszólalva Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének menesztését kérte, mert szerinte a tárcavezető alkalmatlan a feladata ellátására. Nem tud nyugalmat garantálni az embereknek és nem tud pontos válaszokat adni sem a sajtónak, sem az egészségügyben dolgozóknak a felmerülő kérdésekre - jelentette ki.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: nem ért egyet az állításokkal, Kásler Miklós az operatív törzs tagjaként részt vesz a fertőzéssel kapcsolatos teendők irányításában. Hozzátette: az sem szerencsés, ha a minisztert egy járványveszély közepette támadja az ellenzék, ezt majd a válsághelyzet megszűntével lehet megtenni.
A leghatékonyabb védekezés lebonyolítását nevezte a legfontosabb teendőnek.
Ne támadják azokat, akik a védekezésben részt vesznek! - kérte.
DK: mit tesz a kormány a karanténba kényszerültek gondjainak enyhítésért?
Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte, mit tesz a kormány a koronavírus miatt karanténba kényszerültek gondjainak enyhítéséért. Hangsúlyozta, hogy a kéthetes karanténban tartózkodás idejére nem jár fizetés és a munkajogi szakértők szerint táppénz sem. Az államnak arról is gondoskodnia kell, hogy ne érje hátrány azokat, akik nem tudják a pénzügyi kötelezettségeiket teljesíteni ebben az időszakban, például nem képesek befizetni a csekkjeiket vagy hitelüket - hangsúlyozta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, hogy mindenki belátja, az elkülönítés a beteg és a társadalom érdekeit is szolgálja.
Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi törvény definiálja a keresőképtelenséget. Fontos, hogy a munkáltatók is együttműködjenek, ezért ha tudnak, akkor adjanak olyan beosztást, amit távmunkában vagy otthonról is lehet végezni - közölte.
Amennyiben valakit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, akkor a tisztifőorvos erről értesíti a háziorvosát, aki ezt igazolja, így az érintett jogosult az általános szolgáltatásokra - közölte.