A koronavírus-járvány hírei a nagyvilágból

Szlovéniában harmincéves korig csak Pfizer/BioNTech vakcinával oltanak
A szlovén kormány járványhelyzettel foglalkozó szakbizottsága javaslatára harmincéves korig csak Pfizer/BioNTech vakcinával oltanak az országban - jelentette be Janez Poklukar egészségügyi miniszter hétfőn Ljubljanában.

Kiemelte: általánosságban is elmondható, hogy az mRNS alapú vakcinát (Pfizer/BioNTech és Moderna) előnyben részesítik a vektor alapú oltóanyagokkal (Johnson & Johnson és AstraZeneca) szemben, utóbbiakat csak külön kérésre alkalmazzák, és csak harmincéves kor felett, illetve azoknál, akiknél ellenjavallt az mRNS alapú védőoltás.

A testület azért élt az indítvánnyal, mert szeptember végén a Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen koronavírus elleni egyadagos oltóanyagának alkalmazását követően egy húszéves nő vérrögképződés miatt meghalt. Ljubljana ideiglenesen fel is függesztette a vakcina használatát, míg ki nem derül, van-e összefüggés a haláleset és a vakcina felvétele között.

Bojana Beovic, a szakbizottság elnöke és Poklukar szerint a mostani lépésre azért volt szükség, hogy helyreállítsák a koronavírus elleni védőoltásokkal szembeni bizalmat.

Beovic a harmadik, erősítő oltások beadásával kapcsolatban elmondta: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ajánlását követik, és hatvanöt évnél idősebbeknek javasolják a Pfizer vagy a Moderna vakcináját.

"Ezt azok kaphatják meg, akiknek gyenge az immunrendszerük, és úgy ítéljük meg, két adag vakcina nem volt elegendő" - mondta a szakember, hozzátéve: a harmadik oltáshoz a második oltás felvételétől legalább 28 napnak kell eltelnie.

Hétfőre 186 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, és a Covid-19 betegség szövődményei miatt hat beteg halt meg. A koronavírusos betegek közül 422-en vannak kórházban, 121-en intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 135 033-an kaptak védőoltást, közülük 1 042 739-en már a második adagot is. Ez az oltásra jogosult lakosság 54, illetve 49 százaléka.

A szomszédos Horvátországban az elmúlt 24 órában 1701 új koronavírus-fertőzést azonosítottak; a vírus okozta betegségben hatan haltak meg. Kórházban 868 beteget ápolnak, közülük 131-en vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint négymilliós országban eddig 1 852 899-en kaptak védőoltást - a jogosultak 45,6, a felnőtt lakosság 54,7 százaléka -, közülük 1 735 380-an már a második adagot is felvették.

A harmadik oltások beadásával Zágráb is megvárta az EMA ajánlását. Az országban egyelőre csak a Pfizer/BioNTech vakcinájával oltanak, és csak azok kaphatják meg, akik előtte is ezzel a védőoltással voltak beoltva. Az erősítő oltásokat az immunhiányos és idősebb betegnél alkalmazzák, a második oltás felvételétől pedig el kell telnie nyolc hónapnak.

Megszüntették Németországban a gyorsteszt ingyenességét
Megszüntették hétfőtől Németországban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) gyorsteszt-szolgáltatás ingyenességét, az intézkedéstől az oltási hajlandóság növekedését várják.

Az antigén gyorstesztért 10 és 40 euró (3600 - 14 400 forint) közötti összeget kell fizetni. Országszerte jellemző, hogy a repülőtereken a legdrágább a szolgáltatás.

Fizetni azoknak kell, akik elzárkóznak a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltástól. Továbbra is ingyenes a gyorsteszt mindazoknak, akik valamilyen okból - például életkor, terhesség első három hónapja vagy az oltást kizáró betegség miatt - nem kaphatnak vakcinát.

Az oltással nem rendelkezőknek számos helyzetben szükségük van friss negatív gyorsteszt leletre az úgynevezett 3G-szabály miatt. A szabály - amelynek elnevezését a "beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek" (geimpfte, genesene oder getestete Personen) kifejezésből képezték - előírja, hogy a teljes oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül vehetnek részt zárt térben tartott rendezvényeken, és kereshetnek fel például fodrászatot, a többiek viszont csakis friss negatív SARS-CoV-2 teszttel.

Ugyancsak az oltási hajlandóság növelését szolgálja az a szintén hétfőtől érvényes szabály, hogy nem pótolják ki többé közpénzből mindazok jövedelmét, akik az oltás hiánya miatt karanténba kerülnek, holott beadathatták volna a vakcinát.

Az átoltottsági arány a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) becslése szerint a felnőttek körében 80 százalék körül lehet. A becslés az RKI rendszeresen elvégzett reprezentatív felmérésein alapul, amelyben azt kérdezik a résztvevőktől, hogy beadatták-e a Covid-19 ellen védő oltást.

A hivatalos adatok alacsonyabb átoltottságot jeleznek, mint az önbevalláson alapuló RKI-s felmérések. A szövetségi kormány hétfőn frissített kimutatása szerint az oltási kampány eddigi 290 napja alatt 109 millió adag vakcinát adtak be, és a felnőtt lakosság 69 százaléka rendelkezik teljes oltással.

A lakosság egészét tekintve legalább egy adag oltást 68,5 százalék - 56 991 542 ember - kapott. Teljes oltással a lakosság 65,3 százaléka - 54 265 293 ember - rendelkezik.

Az RKI hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 3111 új fertőződést mutattak ki tesztekkel. Ez kismértékű növekedés az egy héttel korábbi 3088-hoz képest.

Az új esetekkel együtt 4 313 384 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t Németországban a járvány tavaly kora tavaszi kezdete óta.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 7 halálesetet regisztráltak, a járvány halálos áldozatainak száma így 94 209-re emelkedett.

Friss tanulmány az oltás hatásosságáról Franciaországból
A koronavírus elleni oltások közül a Pfizer/BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca 90 százalékkal csökkenti a fertőzés okozta betegség súlyos formájának kialakulását és az elhalálozást az 50 éven felüliek körében, és hatékonynak tűnik a delta variánssal szemben is, jóllehet ez utóbbi esetben még nem áll rendelkezésre elég adat - derül ki a világon az eddigi legszélesebb, 22 millió ember adatait feldolgozó franciaországi tanulmányból, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra.

Franciaországban a Pfizer/BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája mellett a Janssen is forgalomban van, de ez utóbbit később és kisebb mértékben kezdték használni, ezért a tanulmányban még nem szerepelnek a hatékonyságára vonatkozó adatok.

"A beoltottak esetében kilencszer kisebb az esélye annak, hogy kórházba kerülnek vagy meghalnak a koronavírus okozta fertőzés szövődményeiben, mint azok esetében, akik nem vették fel az oltást" - mondta az AFP hírügynökségnek a francia társadalombiztosítás és a francia gyógyszerügynökség kutatását vezető Mahmoud Zureik járványügyi szakember, aki szerint a franciaországi eredmények megerősítik az Izraelben, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban korábban végzett vizsgálatokat.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a franciaországi kutatás az eddigi legszélesebb körű a világon, miután 11 millió, ötven év feletti beoltott és ugyanebből a korosztályból 11 millió nem beoltott adatait hasonlították össze az oltási kampány 2020. december 27-i kezdete és 2021. július 20. között.

A tanulmány megállapítása szerint az oltás második adagjának beadását követő 14. naptól a kórházba kerülés esélye 90 százalékkal kisebb, mint a be nem oltottak esetében. A csökkenés ugyanilyen mértékű az elhalálozást illetően azok esetében, akik kórházba kerülnek.

A betegség súlyos formájával szembeni hatékonyság ráadásul nem csökkent az oltást követő öt hónapban sem.

A Franciaországban jelenleg domináns delta variánssal szembeni hatékonyságot külön vizsgálták a szakemberek, miután az csak június 20-án, a tanulmány záró dátuma előtt egy hónappal terjedt el az országban. Az első adatok szerint a 75 éven felüliek esetében 84 százalékos, az 50 és 74 év közöttieknél pedig 92 százalékos a három vizsgált oltás hatékonysága a delta variánssal szemben, jóllehet "az egyhónapos periódus nagyon rövid az oltásnak erre a variánsra gyakorolt valós hatásának megállapításához" - hangsúlyozzák a kutatók a tanulmányban.

Brit parlamenti jelentés: kudarcok és sikerek a járványkezelésben
A nagy-britanniai koronavírus-járvány kezdeti szakaszának kezelése a brit közegészségügy egyetemes történetének legnagyobb kudarcai közé tartozik, a brit oltási kampány viszont világviszonylatban is példátlan siker - áll a londoni alsóház két szakbizottságának kedden ismertetett közös jelentésében.

Az egészségügyi, valamint a tudományos és technológiai bizottság 147 oldalas tanulmánya szerint a brit kormány kezdeti hozzáállása fokozatos, lépésenkénti járványellenes intézkedések bevezetése volt, és emiatt egészen tavaly márciusi 23-ig kellett várni az első általános zárlat elrendelésére.

A jelentés kiemeli: a zárlatról szóló döntés két hónappal azután született, hogy a brit kormány készenléti helyzetekben összehívott tudományos tanácsadó testülete (SAGE) először tárgyalt a koronavírus-járvány megfékezését célzó válaszlépésekről.

Ez a lassú, a fokozatosság elvét követő hozzáállás nem volt akaratlan, nem bürokratikus akadályok vagy a kormányon belüli nézeteltérések következménye volt, hanem szándékos szakpolitikai döntés, amelyet a kormány tudományos tanácsadói javasoltak.

Most már egyértelműen kijelenthető, hogy ez helytelen döntés volt és több halálesethez vezetett, mint amennyi hangsúlyosabb kezdeti intézkedések esetén bekövetkezett volna - fogalmaz a parlamenti jelentés.

A két alsóházi szakbizottság közös tanulmánya idézi Neil Fergusont, a SAGE volt tagját, a neves londoni Imperial College egyetem járványtanprofesszorát, aki az egészségügyi bizottság meghallgatásán kijelentette: ha a tavaly márciusi országos zárlatot csak egy héttel korábban bevezetik, a járvány okozta halálesetek számát legalább a felével csökkenteni lehetett volna.

A brit kormány számítási módszertana szerint - amely a koronavírus-fertőződés megállapítása utáni 28 napon belül bekövetkező haláleseteket veszi figyelembe - az Egyesült Királyságban eddig csaknem 138 ezren haltak meg a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 szövődményeiben.

A tanulmányban közölt becslés szerint a rendkívüli sikeres brit oltási kampány egyedül Angliában 122 ezer ember életét mentette meg, és több tízmillió koronavírus-fertőződésnek vette elejét.

Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) legutóbbi becslése 24 millióra tette az oltások által megakadályozott fertőződések számát, és 143 600-ra az olyan súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedésekét, amelyek az oltások eredményeként nem alakultak ki.