A koronavírus-járvány hírei a nagyvilágból

Románia több mint egymillió adag oltást adományoz afrikai és ázsiai országoknak
Románia több mint egymillió adag, koronavírus elleni oltást adományoz ázsiai és afrikai országoknak - erről szerdán döntött a bukaresti kormány.

A kormányhatározat szerint Pakisztánnak 500 ezer, Bangladesnek, Algériának és Líbiának pedig 200-200 ezer AstraZeneca vakcinát küldenek humanitárius segélyként.

Románia az Európai Unió közvetítésével beszerzett vakcinák csak alig több mint felét tudta felhasználni, a rendelkezésére álló oltóanyag jelentős részét értékesítette, illetve adományként adta tovább, csaknem egymillió dózisnak pedig lejárt a szavatossága. Az immunizálást koordináló országos bizottság (CNCAV) adatai szerint az oltási kampány kezdete óta 32 millió 453 ezer adag vakcina érkezett Romániába, ebből 16 millió 630 ezret adtak be, 7 millió 810 ezer van készleten.

A Hotnews.ro hírportál januári összegzése szerint a raktárakban felhalmozott vakcinafeleslegből Bukarestnek 3,5 millió adag Pfizert és Modernát sikerült eladnia Dániának, Dél-Koreának és Németországnak, 2,2 millió adag vakcinát pedig humanitárius segélyként adott tovább Moldovának, Szerbiának, Tunéziának, Egyiptomnak, Vietnamnak, Argentínának és Dél-Koreának.

A szavatosság lejárta miatt csaknem egymillió adag AstraZeneca oltás megsemmisítését jelentette be február elején a CNCAV vezetője.

A 19,3 milliós Romániában eddig 8 107 000 ember, a beoltható - 5 év feletti - lakosság 44,74 százaléka kapott legalább egy adag, koronavírus elleni oltást, 2 515 000-en pedig az emlékeztető oltást is kérték. Az oltási hajlandóság minden korábbinál alacsonyabb szintre csökkent, átlagosan napi ezerrel növekszik a beoltottak száma.

Az országban február első napjaiban tetőzött a járvány ötödik hulláma. A szerdai jelentés szerint az utolsó 24 órában 11 477 újabb koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak, amely 35 százalékkal marad el az utóbbi két hét átlagától. Az utolsó összegzésben szereplő 110 újabb haláleset 17 százalékkal kevesebb a kéthetes mozgóátlagnál.

A szlovén bíróság szabadságvesztéssel sújtotta azt a férfit, aki mások nevében oltatta be magát
Tíz hónap szabadságvesztésre ítélte a kranji bíróság azt a férfit, aki mások nevében hétszer oltatta be magát koronavírus ellen két hónap alatt Szlovéniában - közölte a Delo című napilap szerdán.

Az ítélet nem jogerős. A testület elítélte azt a négy személyt is, akik fizettek a férfinak azért, hogy a nevükben vegye fel a vakcinát. Ők pénzbüntetést kaptak: kettőre fejenként 2550, a másik kettőre pedig fejenként 1360 euró pénzbírságot szabott ki a bíróság. Az ő ítéletük sem jogerős.

A szlovén sajtó decemberben számolt be az esetről.

A szabadságvesztésre ítélt vádlott különböző oltópontokon jelentkezett oltásra a négy férfi nevében, az ő betegkártyájukat használva. A nyolcadik oltás felvételénél már a rendőrség várta, amely a helyszínen le is tartóztatta őt.

A másik négy személyt azzal vádolják, hogy kihasználták és manipulálták a letartóztatott férfit, akinek szociális problémái voltak, ezért csekély összegért cserében az egészségét is hajlandó volt kockáztatni.

A szlovén törvények szerint aki hivatalos állami szervtől vagy közjegyzőtől hamis nyilatkozat alapján kap igazolást, három évig terjedő börtönbüntetést is kaphat.

Megszűntek a jogi korlátozások Angliában
Megszűnt csütörtöktől Angliában a koronavírus-járványhoz kötődő összes jogi hatályú előírás. A kormány ezzel egy időben életbe lépett új stratégiája szerint meg kell tanulni együtt élni vírussal úgy, hogy ez ne járjon az egyéni szabadságjogok korlátozásával.

Ennek jegyében megszűnt az az előírás is, amely elkülönítésre kötelezte azokat, akiknek koronavírus-szűrési lelete pozitív lett.

Megszűnt emellett a gyakorlatszerű kontaktkutatás is, és azoknak sem kell a továbbiakban elkülönítésbe vonulniuk, akik koronavírus-fertőzöttekkel kerültek közeli kapcsolatba és nincsenek teljes körűen beoltva a koronavírus ellen.

Jogilag nem kötelező erővel, ajánlás formájában a brit kormány április 1-jéig még azt javasolja a koronavírus-fertőzötteknek, hogy maradjanak otthon.

Csütörtöktől nem kötelező, bár továbbra is erősen ajánlott a maszkviselés a londoni tömegközlekedési eszközökön.

Az Egyesült Királyság többi országában - Skóciában, Walesben és Észak-Írországban - fokozatosabb ütemben, de szintén megszüntetik a jogi korlátozásokat a következő hetekben.

Az angliai járványügyi korlátozásokat csaknem két évvel az első országos zárlat elrendelése után oldották fel.

Boris Johnson miniszterelnök 2020. március 23-án jelentette be, hogy másnaptól a lakosság csak néhány nyomós indokkal, elsősorban az alapvető szükségleti cikkek, főleg élelmiszerek és gyógyszerek beszerzése, illetve orvosi ellátás igénybe vétele céljából léphet az utcára.

A nem alapvető fontosságú cikkeket árusító üzleteknek azonnali hatállyal be kellett zárniuk, és kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember a szabadban sem tartózkodhatott együtt.

A hetekig tartó, és utána többször is újból bevezetett zárlatok szabadesésszerű zuhanást okoztak a brit gazdaság teljesítményében: 2020 második negyedévében 19,4 százalékkal, a 2020-as év egészében átlagosan 9,4 százalékkal esett reálértéken a brit hazai össztermék (GDP).

A 2020 második negyedévében és a 2020-as év egészében mért GDP-zuhanás egyaránt példátlan volt a modern brit gazdaságtörténetben.

A brit GDP-érték 2020-ban a 2013-as szintre zuhant vissza, vagyis a koronavírus-járvány sokkja egyetlen év alatt hétévi növekedést emésztett fel.

Boris Johnson a korlátozások teljes feloldását bejelentő alsóházi felszólalásában közölte: ezt az árat a továbbiakban nem kell megfizetni, mivel a lakosságnak a brit történelem legnagyobb kiterjedésű oltási programja nyújt védelmet, és egyébként sem kell törvényekkel kötelezni az embereket arra, hogy legyenek tekintettel másokra.

A 2020 decemberében indult brit oltási kampányban eddig összesen csaknem 140 milliót adtak be a koronavírus elleni vakcinák első, második és harmadik dózisából, és a felnőtt brit lakosság több mint kétharmada - 38 millió ember - mindhárom oltási adagot megkapta.