A közétkeztetési konyhák 6 százaléka megbukott

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 1700 közétkeztető főzőkonyhát vizsgált meg tavaly október óta, ezek 6 százaléka, 103 konyha vizsgázott elégtelenre és 7 százaléka, 124 létesítmény kapott jeles minősítést. A gyengébb eredményekért büntetés nem jár, ezeken a helyeken a Nébih a hibák javításához és a fejlesztéshez szakmai segítséget nyújt.

A hatóság tájékoztatása szerint Magyarországon 3000-3500 főzőkonyhán és 6500 tálalókonyhán naponta másfél-kétmillió, többségében gyermek, beteg vagy idős ember étkezik. A felszolgált ételekkel szemben az utóbbi időben egyre több a minőségi kifogás, ezek gyakran jogosak.

A minőségromlás a szolgáltatók közötti árverseny és a gyenge megrendelői fizetőképesség mellett sokszor ismerethiányra vagy figyelmetlenségre vezethető vissza. A problémák csökkentése és az étkeztetés élelmiszerbiztonsági színvonalának javítása érdekében indította el - egyelőre teszt jelleggel - minőségvezérelt közétkeztetés programját a Nébih.

A meglepetésszerű szemlék üzemelés közben, élelmiszerbiztonsági és -minőségi szempontok vizsgálatával zajlottak. A nyilvános, a Nébih honlapjáról letölthető, 147 kérdésből álló értékelőlap biztosítja az egységes megítélést és az átláthatóságot. A megvizsgált konyhák között volt 100 alatti, illetve 5000 főt meghaladó kapacitású is - közölték.

A leggyakoribb hibák között említette a közlemény, hogy a dolgozók nem ismerik a munkakörükhöz tartozó élelmiszerbiztonsági szabályokat, az eszközök és edények mosogatása nem megfelelő, valamint az étlapon nem tüntetik fel az ételek összetételét. A helyiségek, berendezések és eszközök tisztaságával is sok helyen volt probléma.

A Nébih programjának legfontosabb célja, hogy segítse a főzőkonyhákat munkájuk javításában. A konyhák üzemeltetői megkapják a feltárt problémák szakmai javaslatokkal kiegészített listáját, a fejlődést pedig később ellenőrzik az auditorok.