Jól vizsgázott a balesetben az újonnan beszerzett sárga mentőautó az OMSZ szerint.
Biztonsági szempontból is jól vizsgázott az új, „B típusú", sárga mentőautó egy, a napokban történt, sajnálatos mentőkarambol során. Mint ismeretes, kedden délután egy kisgyermekkel a kórház felé siető mentőautó ütközött össze egy személyautóval, majd az ütközés után az oldalára borult a fővárosban. Bár az ütközéskor jelentős erőhatások léptek fel és a bázisjármű karosszériája komolyan sérült, a mentő betegtere az elvárásoknak megfelelően viselkedett és megvédte a benne utazókat - tudatta lapunkkal Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr igazgatója.
A betegtér vezető felőli végén beépített elválasztó fal merevítése a boruláskor a rendeltetésének megfelelően, az autó karosszériájával együttműködve „bukókeretként" védte a betegteret az összeroppanástól. A kisgyermek a hordágyon a már minden sárga, új típusú mentő tartozékát képező ötpontos gyermekrögzítő rendszerrel volt biztosítva, így az ütközés során egyik irányba sem eshetett le a hordágyról, személyi sérülés nem történt.
A karambolos jármű első vizsgálata alapján megállapítható, hogy a bútorzat és a falak borítása repedésmentesen felvette a deformálódó karosszéria alakját és megtartotta a ráerősített műszereket. A hordágy, hordágyasztal és az ülések a helyükön maradtak, a balesetben, a betegtérben semmilyen eszköz vagy bútor nem szabadult el, a kocsiban nem sérült meg senki.
Mint ismeretes, az OMSZ a közelmúltban 23 ilyen mentőjárművet állított szolgálatba Magyarországon, a járművek kiválasztása uniós, nyílt közbeszerzési eljárás során történt. A beszerzéskor támasztott követelmények között kiemelt helyen szerepeltek a biztonságot szolgáló felszerelések, technikai megoldások, a személyek biztonságos rögzítése mellett a berendezési tárgyak rögzítéseinek is például legalább 10 g lassulást el kell bírniuk minden irányban, elszabadulás, leszakadás nélkül.
A 23 új mentőautót Budapesten Rákoskeresztúr, Csillaghegy, Baranya megyében Szigetvár, Bács-Kiskun megyében Kiskunhalas, Békés megyében Gyula, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Sátoraljaújhely, Csongrád megyében Makó, Fejér megyében Enying, Győr-Moson-Sopron megyében Mosonmagyaróvár, Hajdú-Bihar megyében Berettyóújfalu, Heves megyében Gyöngyös, Komárom-Esztergom megyében Dorog, Nógrád megyében Balassagyarmat, Pest megyében Budaörs, Albertirsa és Gyömrő, Somogy megyében Barcs, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jászberény, Tolna megyében Tamási, Vas megyében Sárvár, Veszprém megyében Tapolca, Zala megyében Nagykanizsa települések mentőállomásai között osztották szét. A kocsikkal dolgozó szakemberek az első két hét után részletesen beszámoltak a járművel, annak felszerelésével kapcsolatos tapasztalataikról.
A beszámolókból kitűnik, hogy az új mentőautók külső és belső kialakítása is komoly előrelépést jelent, a betegellátás feltételei érezhetően javultak. Az új kocsikkal ellátott esetek között balesetek, rosszullétek ellátása, sőt, szülés levezetése és sikeres újraélesztés is szerepelt. Utóbbinak azért van különleges jelentősége, mert a kocsikat rendszerbe állásukkor a sajtón keresztül érte megalapozatlan és a közbizalmat csorbító kritika, mely a járművek alkalmatlanságáról, a mentőben való lélegeztetés lehetetlenségéről beszélt. A tapasztalatok alátámasztják az Országos Mentőszolgálat akkor is egyértelműen leszögezett álláspontját, mely szerint az autók feladatuk ellátására minden esetben (így lélegeztetést igénylő esetek ellátásának megkezdésére is) alkalmasak.